Évértékelő 2021
Majdnem feladtam a blogot is, de egyelőre nem szeretném megszüntetni, mert bízom benne, hogy idővel jobbra fordulnak a dolgok, és sok olyan kedvencem van, amiről szeretnék még írni. Jóleső érzés megosztani az élményeimet, és még örömtelibb, amikor pozitív visszajelzéseket kapok egy adott ajánló kapcsán.
A stresszes és aggódással teli időszakokban sokkal inkább a filmnézés nyújtott kikapcsolódást, néha valóságos mentőkötélnek bizonyult. Ezért szükségesnek éreztem, hogy változtassak a blog nevén. Formálisan is helyet akartam biztosítani a filmes tartalomnak, ami eddig is jelen volt, csak mostantól vált igazán jelentőssé. (A régi filmes bejegyzéseim közül a legismertebb az Alternatív befejezés a Trónok harca filmsorozathoz.)
 |
| Kedvenceim 2020-ban (Balról jobbra felső sor: Kim Soo Hyun, IU, Taecyeon, Középső sor: Park Hyung Sik, Park Bo Young, Cha Eun Woo, alsó sor: Park Bo Gum, Kim Yoo Jeong, Kwak Dong Yeon) |
A koreai hullám terjedésével komoly elemzések foglalkoznak, így újdonságot nem tudok felmutatni, csak pár mondatban összegzem, hogy engem mi fogott meg. Számomra a koreai filmek és sorozatok elsődleges vonzerejét az adja, hogy egyfajta báj, kifinomultság jellemző rájuk. Üdítően hatnak a lélekre, romantika terén verhetetlenek. Soha előtte nem találkoztam olyan filmekkel, ahol a szerelmet és az egymás iránti vágyódást ilyen szépen jelenítik meg. Ez főleg a történelmi romantikus doramákra igaz. Emellett érdekes megismerni egy miénktől eltérő kultúrát, és tetszik a dallamos nyelv is, bár közel sem annyira, mint a japán. Szépnek látom az ázsiai embereket, fiatalos, babás arcvonásaik vannak. Sokan panaszkodnak rá, hogy egyformának látják őket, de nekem sosem okozott problémát a megkülönböztetésük.
 |
Új kedvencek 2021-ben (Balról jobbra haladva a felső sorban: Song Joong Ki, Jung Hae In, Satoh Takeru (japán), középső sor: Rowoon, Song Kang, Ahn Hyo Seop, alsó sor: Son Ye Jin és Hyun Bin; Gong Yoo, Kim Go Eun, Lee Dong Wook) |
A színészek nagy hangsúlyt fektetnek az igényes színészi játékra, és sokszor tehetséges énekesek is. Úgy is mondhatjuk, hogy rendszeresen osztanak K-pop idolokra filmes szerepet, de a lényeg ugyanaz. Ennek köszönhetően a sorozatok betétdalát gyakran maga a főszereplő énekli, és ez nekem nagyon bejön. Remek K-pop együtteseket fedeztem fel a doramák hatására, pl.: Astro, PM2, ZE:A, SF9. Ráadásul fordítva is működik a dolog, zenés YouTube videó is vezetett már el szuper sorozathoz. Jól felépített a hallyu stratégiája, és kiváló az összhatás. A koreai sorozatok különlegessége az is, hogy általában sokféle műfajt ötvöznek, így széles nézőközönséget vonzanak be. Előnyük még, hogy viszonylag rövidek, 16-24 epizódból áll egy sorozat, és kevés a több évados történet, nem terhelik a nézőket állandó várakozással.
Az aktuális koreai kedvenceim sorából 2020-ban Kim Soo Hyun emelkedett ki magasan, viszont 2021 számomra Song Joong Ki éve volt. Karizmatikus személyiség, minden szerepét óriási beleéléssel formálja meg. Zsinórban néztem a sorozatait. Szerencsére gazdag filmográfiája van! Eddig a következőket láttam tőle: A Nap leszármazottai, Az űrsepregetők, A farkasfiú, A maffia ügyvédje, A Sungkyunkwan botrány, Arthdali krónikák. Nagy szomorúságom, hogy a legjobban tetsző sorozatáról, A Nap leszármazottairól nem sikerült még írnom. Idő és kedv függvényében rettenetesen változó volt, hogy mi került ki a blogra. Egy súlyos beteg gondozása mellett legtöbbször mindkettő hiányzott, és visszafelé nehéz volt pótolni. Előfordult, hogy hirtelen felindulásból írtam egyszer nézős sorozatról, míg a legnagyobb kedvenceimmel kapcsolatban haboztam, nem éreztem magamban a kellő energiát ahhoz, hogy jó munkát végezzek, így a végén nem lett belőlük semmi, vagy több hetes-hónapos késéssel kerültek ki. Mindenesetre feltett szándékom, hogy a régi kedvenceimről idén valahogy készítek ajánlót.
Bár eddig a koreai doramákról áradoztam, 2021 nyarán forgószélként elkapott egy japán filmsorozat, a Ruróni Kensin, ami hosszú időre maga mögé utasított mindent. Van ennek egy messzire nyúló előzménye. A japán nyelv számomra első hallásra szerelem lett, három évig tanultam. Mindez a WaT duónak (Wentz and Teppei) és olyan régi animéknek köszönhető, mint a Naruto vagy a Vampire Knight. Meglepő, de eddig az összes koreai kedvencem együttes erővel sem volt rám olyan hatással, hogy koreaiul akarjak tanulni, viszont Satoh Takeru a hősies szamuráj szerepével és kedves mosolyával egyből elérte, hogy újrakezdjem a japán nyelv tanulását. Nem tudok eléggé hálás lenni érte! Fontos kapaszkodót jelent ez most számomra, értékes énidő. Minden elsajátított új szóval és kandzsival gazdagabbnak érzem magam.
Azóta igyekszem több japán filmet beiktatni, de egyelőre másik óriási kedvencre nem bukkantam. A stílusuk nem áll olyan közel hozzám, mint a koreai doramáké. Viszont klassz japán együtteseket fedeztem fel. A pálmát közülük a One Ok Rock viszi, de kezd felsorakozni mellé az Arashi és a Generations from Exile Tribe. Ám éves szinten még mindig a K-pop, és azon belül Cha Eun Woo (ASTRO) áll a zenei dobogóm élén. Hiába, neki hatalmas előnye van, közel két éve hallgatom a dalait. A sorozatai is aranyosak, de elsősorban az angyali hangjával igézett meg, és idővel nem kopik a varázsa, inkább erősödik.
Végezetül szeretném összegezni az év legemlékezetesebb filmélményeit. Pirossal jelöltem a top 3-at, és kékkel, amit még a legjobb 10-be sorolok. Régi klasszikusok is akadnak köztük, mert egy kezdő doramásnak minden új. Két év alatt lehetetlen felfedezni a dél-koreai filmipar összes remekművét.
A blog olvasóinak egészségben gazdag, boldog új évet kívánok! Remélem, hogy mindenki talál majd igazi kikapcsolódást és feltöltődést nyújtó sorozatokat vagy könyveket!
 |
| Forrás: Pinterest |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése