Főszereplők:Song Joong Ki, Jeon Yeo Been, Ok Taec Yeon
Epizódok száma: 20
Netflixes fülszöveg:
A
koreai-olasz maffiaügyvéd szülőföldjére utazik. Ezúttal az igazság oldalán áll,
és ad egy kis kóstolót az egyeduralkodó konglomerátumnak a saját mérgéből.
Elöljáróban:
Ismét egy olyan
sorozatra bukkantam, amelynek teljesen a hatása alá kerültem. Nem is vártam
kevesebbet, hiszen parádés a szereposztása. Három kedvenc színészem is játszik
benne, az élen Song Joog Ki-val. Borítékolható volt, hogy elvarázsolnak.
Viszont azt hozzá kell tennem, hogy nem instant módon történt a dolog. A
poszter csalóka, ez a sorozat nem az a kemény gengszterfilm, aminek első
ránézésre látszik, és bizony kezdetben csalódást okozott. Pedig az első 15 percet nagyon élveztem, az egy egészen jó maffiasztorit vetített elő, de utána hirtelen furcsa módon komédiába fordult, és csak a 3. rész végén történt ebben komolyabb változás. A 4. epizódban
szerencsére felvették az elején elejtett maffiás fonalat, ugyanakkor a humor továbbra is
szerves része maradt a történetnek. Le
kell szögeznem, hogy nem nélkülözi a drámaiságot, de alapvetően ez egy
szórakoztató sorozat.
A történetről:
Park Joo Hyung-t,
a koreai származású kisfiú olasz nevelőszülőknél cseperedik fel. Felnőttként
Vincenzo Cassano néven az olasz maffiaegyik
vezetőjének jogi tanácsadója, consigliere lesz. A Don halála után visszatér
szülőföldjére, hogy megszerezze egy
kínai iparmágnás elrejtett aranyát. A rejtekhely a Kümga ház alá van
építve, és ahhoz, hogy probléma nélkül hozzájusson, előbb el kell nyernie a bérlők bizalmát, ami kacifántos feladatnak bizonyul számára. Miközben a lakóközösség különös kis csapatával bajlódik, belesodródik a köztük és a házat
illegálisan felvásárolni szándékozó Babel cég közt zajló háborúba. Gyorsan
átlátja, hogy olyan ellenséggel áll szemben, amely nem válogat az eszközökben,
és elhatározza, hogy segít megállítani a korrupt nagyvállalatot.
Véleményem:
Egy éve
nézek koreai doramákat, de még mindig meglep, hogy sok esetben milyen erősen
vegyítik a különböző műfajokat a sorozatokon belül. Ezt sem tudom behatárolni
egyetlen címkével. Mondhatnám, hogy társadalmi dráma, főszerepben a korrupció
elleni harccal, de ez önmagában félrevezető lenne, ahogy az is, ha egyszerűen bűnügyi
vígjátéknak nevezném. Annál azért helyenként véresebb. Néhol hamisítatlan maffiasztori,
elképesztő csavarokkal és durva leszámolásokkal, azután egyik jelenetről a
másikra átmegy bohózatba. Furcsa ez a kettősség, kellett hozzá pár epizód, hogy
megszokjam.
„Ördögöt csak egy másik ördög tud elűzni.”
Nem bántam
volna, ha a szereplők bemutatását egy kicsit rövidebbre fogják, és nem
erőltetik annyira a humort. Gyenge pontja a történetnek, hogy csak a negyedik
epizódtól pörög fel igazán. Onnantól viszont fenomenális! Lendületes és
sziporkázó, egyik váratlan meglepetés ért a másik után. Volt bőven ármány és
árulás, egy vérre menő sakkjátszma bontakozott ki a szereplők között. Egy idő
után a poénok is a helyükre kerültek, már nem zavaró tényezőként hatottak,
hanem igazán jókat nevettem rajtuk. Talán az is hozzájárult ehhez, hogy lassan megkedveltem a Kümga ház harsány és kissé lökött karaktereit is.
A Kümga ház közössége
Jól állt
Song Joong Ki számára az igazságosztó maffiózó szerepe. Bár melyik szerep nem
áll jól neki? Ez az ötödik produkció, amelyben láttam, és egyik jobban tetszett, mint a másik.
Kim Soo Hyun után ő az a koreai színész, akinek zsinórban nézem a filmjeit. A
kedvencem tőle továbbra is A Nap
leszármazottai c. sorozat, de a Vincenzo kifinomult ízlésű és
agyafúrt ügyvédjeként is emlékezetes marad. A drága Consigliere csak meghódította a szívemet, még ha volt is az elején egy kis döcögés.
„A gonosz mindenütt jelen van, és hajthatatlan.”
Dicséret
illeti az ellenfél csapatát is. A karakterek mesterien szőtték a gonosz hálóját, és a szereplőválasztás nagyszerűen sikerült. A Babel csoportot képviselő két fiatal színész,
Ok Taec Yeon és Kwak Dong Yeonegészen kimagasló, emlékezetes alakítást nyújtott. Őket már ismertem és szerettem korábban is, ezzel a szerepükkel újabb jó pontot szereztek nálam. A Babelt támogató Vuszang iroda rafinált
ügyvédeit játszó tapasztalt színészek, Kim
Yeo Jin és Jo Han Chul szintén kitettek magukért. Mindannyian egyenrangú partnerei voltak a főszereplő párosnak, és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy végül lebilincselő lett ez a sorozat. Nem
találkoztam még olyan nézői véleménnyel, amely ezt kétségbe vonta volna.
Apropó, főszereplő páros! Nem ejtettem még szót a Vincenzo női főszereplőjéről, Jeon
Yeo Been-ről. Részben azért, mert spoiler nélkül nehéz beszélni a karakteréről,
részben azért, mert Song Joong Ki mellett neki inkább kiegészítő szerep jutott.
Feltűnően szép, ami kevés koreai színésznőről mondható el. Nem volt olyan erős
kisugárzása, mint A gyógyító szerelem c. sorozat női főszereplőjének, Seo Yea
Ji-nek, de egész jól hozta azt a túlzó viselkedést, amit a szerepe megkívánt, mégsem vált tőle unszimpatikussá. Sok romantikára ne számítson senki, ez nem kifejezetten szerelmi történet, bár egy csipetnyit tartalmazott.
Az alkotók a
koreai sorozatok rajongóira gondolva nagyon sok utalást rejtettek el a
történetben, örömmel töltött el, hogy sikerült felfedeztem párat! Ilyen volt
pl. Song Joong Ki egyik korábbi filmjének, az Űrsepregetőknek az említése a
8. epizódban, vagy amikor megjegyezték, hogy a Kümga ház „harcművésze” egy észak-koreai
katonára hasonlít, és Yang Kyung Won régebben valóban ilyen szerepet alakított A szerelem siklóernyőn
érkezik c. sorozatban. Aki kíváncsi még több érdekességre, ITT olvashat róla.
A zenei
aláfestés egészen kitűnő, tökéletesen megalapozza a hangulatot. A koreai
betétdalok mellett nagyon szerettem benne az operarészleteket és az olaszos
dallamokat.
Ízelítő a filmzenéből:
A netflixes
fordítás megosztja a nézőket, nekem határozottan tetszett, hogy a fordító bizonyos
helyzetekben megpróbálta a szöveget magyar viszonylatokra alkalmazni. A Szomorú
szamuráj szentélyen és Kozsó említésén óriásit nevettem.
Összegzés:
Ez a sorozat egészen sajátos módon illeszti egymás mellé a krimi és a vígjáték elemeit. Lenyűgöző ügyvédi bravúrokat vonultat fel, miközben sokszor megnevettet, néhol azonban szívfájdító. Egy-két jelenetét megkönnyeztem.
„Nincs is fájdalmasabb az életben a megbánásnál."
A lehengerlő nyitány ellenére az első három rész keveset tud
felmutatni, viszont a negyedik epizódtól kezdve lebilincselővé válik a sorozat. Akit megfog az első negyedóra, az ne adja fel, a negyedik résztől rengeteg ütős fordulattal fog még találkozni!
Engem a végére teljesen magába szippantott. Ahogy befejeztem, legszívesebben kezdtem
volna elölről.Emelem poharam a sorozat sikerére! Remélem, hogy sok néző szívét fogja meghódítani!