Dióhéjban blog

Cassandra Clare: Clary és Jace barlangos jelenetének vágatlan verziója Illusztrátor: Cassandra Jean  Jace egy pillanatig döbbenten nézett a lányra, ajka enyhén szétnyílt. Clary érezte, hogy pír szökik az arcára. A fiú úgy meredt rá, mintha ő lenne az első csillag, ami valaha megjelent az égen, egy igazi, már-már hihetetlen, nem evilági csoda.  Nyelt egyet. – Hadd... – kezdte, aztán elhallgatott. – Megcsókolhatlak?  Válasz helyett a lány Jace ajkára tapasztotta az ajkát.  Ha az első csókjuk a vízben felért egy robbanással, akkor most mintha a nap változott volna szupernóvává. Heves, ajakharapdálós csók volt, a nyelveik és a fogaik keményen ütköztek össze, ahogy mindketten igyekeztek minél közelebb préselni magukat a másikhoz. Bőr tapadt bőrhöz, szövet szövethez, a víz hidege testük melegével keveredett.  Jace magához húzva felemelte őt, és Clary érezte, ahogy a fiú levegőért kap, mikor testük egymáshoz simult. A fiú kezei alácsúszt...

Cassandra Clare: Holdfény A hercegben található „Tüzes éjfél”Jem nézőpontjából deviantart, martange Holdfényt szeretnék neked egy marékkal adni — Zhang Jiu Ling   (Ez a részlet A herceg kilencedik, Tüzes éjfél című fejezetében található. Jem szemszögéből kísérhetjük végig a jelenetet, amelyben először csókolja meg Tessát.)   Szobájába érvén Jem első dolga volt, hogy az éjjeliszekrényén álló jin fen-es dobozhoz siessen.   A drogot általában vízben oldva vette be, de ehhez most nem volt türelme: hüvelyk- és mutatóujja közül szívta be, amit felcsippentett. Égett cukor-íze volt és elzsibbadt tőle a szája. Sötét kielégüléssel csapta le a doboz fedelét.   Következő teendője a hegedű előkerítése volt.   Odakint olyan sűrű volt a köd, mintha ólommal fedték volna be az ablakokat. A gyenge fénnyel égő boszorkányfény fáklyák nélkül nem lett volna elég világosság ahhoz, hogy lássa, mit csinál, ahogy feltépte a hegedű dobozát és elővet...

Cassandra Clare: A bukás  A sikátor jelenet a Bukott angyalok városából, Jace szemszögéből nézve Kép: Cassandra Jean – Mert veled nem tudok – mondta Jace. – Nem tudok szólni hozzád, nem tudok veled lenni. Még rád sem tudok nézni.  (Bukott angyalok városa, 166.oldal)    Jace soha nem fogja elfelejteni a Clary arcára kiülő megdöbbenést, majd fájdalmat, miután ezt mondta.    Bántotta már máskor is, de soha nem akarattal, csak vaktában vagdalkozva. Mint amikor a lány rajtakapta, ahogy Aline-nel csókolózott és ő mindennek elmondta Claryt, hátha pusztán szavainak erejével eltüntethetné, visszaküldhetné oda, ahol biztonságban volt.    A lány biztonsága mindig is többet jelentett neki bárminél. Ha nem így lett volna, ez most nem így történne. Vajon látja a szememben a rettegést? – tűnődött Jace. Látja annak a több tucat álomnak a szilánkjait, melyekben leszúrtam, megfojtottam, vízbe öltem; s ahogy ezek után lenéztem véráztatta kezeimre? ...

Cassandra Clare: Veszteség Az angyal eseményei Will nézőpontjából Will Tessával váltott csókja a fiú szemszögéből, Az angyal 283-290. oldal Alkotó: Ganlynde    Will Herondale-t lángok emésztették.    Nem először ivott vámpírvért, a roham lefutása ismerős volt számára. Először jött a szédülés és az eufória, mintha túl sok gint ivott volna – a kellemes részegség rövid időszaka a letargia előtt. Aztán következett a fájdalom. A kéz- és lábujjaknál kezdődött, mintha puskaporral szórták volna be a testét, úgy égetett magának utat a szívéig.     Azt hallotta, az emberek nem szenvedik meg ennyire: a vérük hígabb, gyengébb az árnyvadászokénál, nem küzd a démoni kór ellen olyan hevesen, mint a Nephilimvér. Halványan észlelte csak, mikor Sophie bejött a szenteltvízzel. A lány a vödröket letéve lefröcskölte a hideg folyadékkal, majd távozott. Sophie a londoni köd állhatatosságával gyűlölte őt, s ez a gyűlölet auraként lengte körül a lányt mindig, ...

Cassandra Clare: A Wayland-birtokon játszódó jelenet Jace szemszögéből Cassandra Jean alkotása Az évek során sokan kérték az Üvegváros kilencedik, Bűnös vér című fejezetében található „forró és fülledt” jelenet leírását Jace nézőpontjából (196-200.o.). Veszem a bátorságot és közreadom a jelenet folytatását: továbbmegyünk annál, mint ami az Üvegvárosban megjelent, hiszen eredetileg is továbbírtam!   A dőlt betűs részek a könyvből valók az olvasó tájékozódását elősegítendő. Clary éles, kopogó zajt hallott maga körül. Egy döbbent pillanatig azt hitte, eleredt az eső – aztán hamarosan rájött, hogy törmelék, por és törött üvegcserepek kopogását hallja: a megsemmisült ház törmelékei hullottak alá körülötte, mint valami halálos jégeső.   Jace még keményebben préselte a földbe, a teste keményen feszült a testének, a szívverése pedig majd olyan hangosan dübörgött a lány fülében, mint a ház összeroskadó romjainak hangjai. * * *   Jace később kevésre emlé...