Évértékelő 2020

Tavaly újévkor még poénosnak gondoltam ezt a képet, de visszanézve már nem tűnik annak. 2020 kemény év volt, szerintem mindannyiunk számára, és elsősorban nem a könyvekről, hanem a túlélésről szólt.

Hálás vagyok, mert a szeretteim elkerülték, illetve túlélték a vírust. Édesanyám nagyon beteg lett, őt két hétig karanténban ápoltam, küzdve a szűnni nem akaró magas lázával és a köhögési rohamaival. Gyötrelmes időszak volt, de szerencsére már jól van, még ha kicsit gyenge is!

2020 másik meghatározó élménye, hogy felépült a házunk! Nagyon sok munkával és nehézséggel járt, mivel a vírushelyzet miatt több havi fizetésem esett ki. Istennek hála, mégis sikerült befejeznünk, de voltak olyan időszakok, amikor reménytelennek látszott, hogy idén beköltözzünk!

Talán furcsa, de a legsötétebb időszakokban nem a könyvek, hanem a netflixes sorozatok nyújtottak megnyugvást és menedéket a világ gondjai elől. Mivel a tavalyi évem lényegében a Trónok harca körül forgott, nyilvánvaló a feltételezés, hogy a komoly agytornát igénylő komplex történeteket részesítem előnyben, de attól tartok, csalódást fogok okozni. Először egy rajzfilmsorozat, a Dragon Prince varázsolt el. Ezután tértem rá a Vaják sorozatra, de megérte, mert sokkal jobban tetszett, mint a könyv, várom a folytatását! Majd egy újabb éles váltás következett, és rákaptam a doramákra. Ez nem új keletű dolog, Kelet-Ázsia világa mindig közel állt hozzám, legyen szó zenéről vagy akár a harcművészetekről. Gyerekkoromban karatéztam, bár ez nem volt hosszú életű tevékenység. Később sok animét néztem, és japánul is tanultam három évig. 

Most viszont a koreai sorozatok ejtettek rabul. A legjobban közülük az It’s Okay to Not Be Okay, a Love in the Moonlight, a Strong Girl Bong-Soon és a Dream High tetszettek. Közös nevezőjük a romantika, de az egyik thriller, a másik történelmi, a harmadik komédia, a negyedik pedig énekes-táncos produkció. Viszont mind csodálatos, olyan finomság jellemző rájuk, ami ritka az amerikai filmeknél. Tagadhatatlanul feltöltöttek lelkileg. Nem mellesleg kimagasló színészi alakításokat láthattam, és egy csomó koreai kifejezés ragadt rám. Egy ideig gondolkodtam, hogy érdemes lenne komolyabban foglalkozni ezzel a különleges nyelvvel, de akkor már inkább a japán tudásomat kellene magasabb szintre fejlesztenem. Visszatérve a Netflixhez, végeláthatatlan a kívánságlistám, jobbnál jobb filmek vannak jelölve rajta, köztük a komolyabb műfaj is képviselteti magát, de egyelőre kezdek visszatérni az olvasás világához, és az a tapasztalatom, hogy a kettő egyszerre nehezen kivitelezhető.

Szomorú, de idén nem sokat olvastam, és egy ideig fontolgattam a blog teljes feladását is. A nehézségek ellenére a nyár végéig gőzerővel dolgoztam a Könyv a lelke – Ahol a betűk életre kelnek Facebook csoport tematikus heteiben, de azután a leköszönés mellett döntöttem. Mozgalmas és élményekkel teli évek állnak mögöttem. Társaimmal együtt fantasztikus témaheteket sikerült megvalósítanunk, nagyszerű közösséget kovácsoltunk, amire örömmel emlékszem vissza, de úgy érzem, hogy jó döntést hoztam, ez már nagyon érő, szükséges lépés volt. Közösségi tevékenységeimből egyedül az On Sai rajongói oldal, a Galaktikus Fanklub irányítását vittem tovább.

2020 legfontosabb könyves eseménye számomra egyértelműen az volt, hogy a Galaktikus Fanklub tagjaként előolvasója lehettem On Sai újdonságának, a Vágymágusok 2. részének! Színtiszta boldogság tölt el még most is, ha rágondolok! Hihetetlenül megtisztelő, hogy a véleményünk és visszajelzéseink is alakították a regényt! Köszönöm On Sai, és a GF tagjainak is köszönöm a lelkes segítséget a mindennapi munkában!

Mi jót olvastam 2020-ban, ami nyomot hagyott bennem? A két herceg előtti időszakból Joss Stirling Lélektársak sorozatát tudom megemlíteni, valamint Anita Boza két romantikus krimijét, az Édes borzongást és az Elsikkasztott szerelmet. Anita szerintem nagyon tehetséges kezdő író, kíváncsi vagyok a többi könyvére is!

Nyáron érdekesnek bizonyult Cselenyák Imrétől A sivatag hercegnője. Augusztusban elolvastam Sarah J. Maas-tól Az orgyilkos pengéjét, majd ősszel a Tüskék és rózsák udvara sorozatát. Ezekkel a művekkel régóta esedékes olvasási célkitűzést pipáltam ki, és nagy kő esett le a szívemről, mert évekkel ezelőtt volt egy próbálkozásom az Üvegtrónnal, ami nem bizonyult sikeresnek. Viszont nagyon sokan biztattak arra, hogy ne adjam fel, és úgy tűnik, igazuk volt. Sarah J. Maas stílusa még most sem áll olyan közel hozzám, mint Cassandra Clare-é, de a történeteit határozottan kezdem megkedvelni. Ugyan ki tudna ellenállni Rhys vonzerejének?

Forrás a képen jelölve.

A nyár vége és az ősz csodás megjelenéseket hozott, például Mary E. Pearson spin-off duológiájának lezárását, a Tolvajok esküjét, és a Holdbéli krónikák 3. részét, a Cress-t. Mindkét sorozat a szívem csücske. Nem sokkal előttük látott napvilágot Kozák Zsolt Váratlan utazásaim c. könyve Avonlea világáról. Mostanában ugyan nem néztem a Lucy M. Montgomery klasszikus műveire épülő sorozatokat (Anne a Zöld Oromból, Váratlan utazás) de nagyon szeretem őket, bármikor újból fellángolhat irántuk a rajongásom, és ez a könyv igazi csemege a kulisszatitkokkal kapcsolatban.

NA műfajban idén inkább a régi kedvenceimet vettem elő, újraolvastam Elle Kennedy Off-Campus sorozatát, és még mindig toplistásnak tartom. Tettem egy kitekintést Mariana Zapata új regényei felé, tetszettek, mint ahogy Jessica Parktól a 180 másodperc is, de hatalmas kedvencre nem akadtam. Igaz, nem tanulmányoztam át olyan részletességgel a kínálatot, mint szoktam.

Ősz végétől tűkön ülve vártam A két herceg megjelenését. Nos, ez keményebb időszaknak bizonyult, mint gondoltam, de a végeredmény akkor is nagyon pozitív: karácsonyra a kezembe vehettem, és már az új otthonunkban olvashattam!

A fa alatt lapult még sok más csoda is. Közülük eddig Rácz-Stefán Tibortól az Éld át a pillanatot! tetszett nagyon. Ha egy megható karácsonyi történetre vágytok, szeretettel ajánlom!

Nos, a 2020-as évem olvasási listája meglehetősen vérszegény, de ha végignézek a könyvespolcomon, elönt a remény, hogy a következő év jobb lesz! Egyelőre él a blog, és amennyiben időm és energiám engedi, továbbra is beszámolok arról, ha remek olvasnivalóra bukkanok, és szívesen megosztom a kedvenc idézeteimet.

Nagyon boldog, egészségben és könyvekben gazdag új évet kívánok a blog minden kedves Olvasójának! Köszönöm, hogy figyelemmel kíséritek a bejegyzéseimet!

 

Egy várva várt megjelenés margójára

 Akik ismernek, azok tudják, hogy a legkedvesebb hazai kiadóm a Könyvmolyképző. Számtalan csodás olvasmányélményt köszönhetek nekik, és ezt mindig mérlegre teszem, ha nyilatkozom róluk. Vitás helyzetekben leginkább a védelmükre kelek, vagy hallgatok, de azt hiszem, néha muszáj beszélni a problémákról, mert különben nem várható javulás. Ez most egy ilyen szituáció.

 Azt hittem, ujjongani fogok az örömtől, amikor elsőnek beszámolhatok A két herceg megjelenéséről, de most keserédes érzéseim vannak. Egyrészt csodálatos, hogy idáig eljutottunk, de valljuk be, kínkeserves folyamat volt.

 Hálás vagyok, amiért ez a könyv a jelenlegi helyzetben egyáltalán idén megjelenhetett, hiszen nagyon sok megszerkesztett magyar könyv a covid-19 okozta gazdasági válságban nem kapta meg ezt a lehetőséget. Viszont annak tudatában, hogy a nyers változatot a Galaktikus Fanklub tagjaként még az első karantén idején olvastam, és őszi megjelenésre kapott ígéretet, már nem látom olyan fényesnek a helyzetet. 

 Gyakorlatilag a kész regény nyár vége óta parkoló pályán rostokolt, és hajszálon (Isten kegyelmén, a nyomdai munkások hősiességén, s ha jól értesültem, a kiadóvezető nyomásán is) múlt, hogy karácsony előtt pár nappal végre lekerült a gyártósorról, miközben az őszi-téli megjelenési szezonban számos más kiadvány előzte meg. Közülük néhányat én is repesve vártam, de akadtak olyanok is, amikről most hallottam először, és a szerzőjüket sem ismerem. Persze ez önmagában nem fokmérő, de valószínűleg nem véletlen, hogy már most 30% kedvezménnyel árulják némelyiket az Alexandrán, csakhogy megvegye őket valaki. 

 Tapasztalatom szerint egyébként az elégedetlenség állandó forrása az olvasók körében, hogy aránytalanul sok újdonság érkezik, miközben a régi kedvencek folytatása sokszor éveket késik. Itt most véletlenül sem a népszerű szerzők pl.: Cassandra Clare, Sarah J. Maas, vagy Stephenie Meyer stb. újdonságai ellen beszélek, ezekkel idén is egyértelműen óriási örömöt szerzett a kiadó sokunk számára, hanem a névtelen külföldi kiadásokról, amelyeknek még nincs itthon széles olvasóközönsége. Természetesen attól, hogy ismeretlenek, akadhatnak köztük valódi gyöngyszemek, de On Sai regényét akkor sem lehet velük egy lapon említeni, mivel a Vágymágusok 2. részét hazai viszonylatban már most rengetegen várták, és nem kis csalódást okozott az olvasóinak a folyamatos halogatás. Ugyanez vonatkozik a többi magyar sikerszerzőre is. 

 Nyilván az előttük megjelentetett kiadványok mindegyikére szerződése volt a kiadónak, de kis jóindulattal (vagy nem is tudom, hogy pontosan mi hiányzott hozzá) biztosan lehetett volna csúsztatni párat, hogy ne a magyar szerzők várva várt könyvei kerüljenek utolsónak a nyomdába. 

 Nem sokon múlt, hogy csak keserű pillanatokat éljünk át! A kötet egy új nyomdában készült, ez már önmagában okozott váratlan és kellemetlen meglepetéseket, ami újabb késedelemhez vezetett, erre jöttek még a megbetegedések. Mondjuk az lett volna a csoda, ha a vírushelyzet kellős közepén nem történik ott valami gubanc, hiszen senki sem gondolhatja, hogy a nyomdai dolgozókat elkerüli ez a szörnyű vírus! Tényleg minden elismerésem nekik azért, hogy erejüket megfeszítve dolgoztak, de ettől függetlenül borzasztóan rossz érzés volt egymás után kapni az e-maileket arról, hogy ismét eltolódott a Vágymágusok 2. részének szállítási ideje.

  Az elsőt még megértéssel fogadtam, a második elszomorított, a harmadik viszont sokkolt, és a padlóra küldött. Napokig rettegtem, hogy megérkezik a negyedik, a végső csapás, amelyben arról értesítenek, hogy sajnos karácsony előtt már nem várható az általam előrendelt kötet, de vigasztaljon a tudat, hogy a „Márikás” vászontáska (amiről időközben kiderült, hogy igazából Milis) és a KMK-s maszk viszont kaphatóvá vált. Normál esetben valószínűleg örültem volna a fent említett termékek megjelenésének, de így nagyjából a gutaütés kerülgetett, amikor megláttam a hírt a webáruházban. Szerencsére két nappal később követte őket A két herceg is!

 Szóval az idegőrlő várakozás után lehet egyet fújni, és átélni a felemelő pillanatot: végre várhatjuk a postást, és olvashatjuk! Talán még azok is időben kézhez kapják, akik karácsonyi ajándéknak szánták. Nehéz szülés volt a megjelenése, de remélem, hogy a tartalma minden szenvedésért kárpótolja az olvasókat! Nekem egyértelműen a szívem csücske.

Már megjelent: https://bit.ly/2HEvU5f #vágymágusok2 #akétherceg