Aux Eliza: Ózonőrök

 

Aux Eliza: Ózonőrök

Fülszöveg:

Veszélyben a világ…
és csak együtt menthetik meg!

Líviusz az ózonőrök mindennapi életét éli, már
amennyire hétköznapi dolognak számít varázserővel
felügyelni a természetet. Ám az ózonőrök egy nem várt
akadályba ütköznek: a környezetszennyezés miatt a Föld
irányíthatatlanná vált, és teljes a káosz. Líviusz nyomozásba
lendül, hogy rájöjjön a megoldásra.

Melánia egész életében a testvérei árnyékában élt. Mindig
mindenben jobbak voltak nála, és ami talán a legfontosabb:
nekik volt szupererejük. De amikor kiderül, hogy
közeledik a világvége, a lánynak esélye nyílik bizonyítani a
rátermettségét. Ha meg tudná menteni a bolygót, végre őt is
elismernék.

Lehet, hogy több minden van a háttérben, mint pár eldobott
műanyag palack? Vajon sikerül megmenteni a bolygót,
mielőtt túl késő lesz?

A Regényes Természet pályázat különdíjasa.

„Minden gyermeki elem ellenére borzongató és elgondolkodtató:
elszántsággal kell hinnünk, hogy megmenthetjük a bolygónkat.
Szívmelengetô, elgondolkodtató és példamutató történet.”
– Utassy Dorina

12 éves kortól ajánljuk!

A könyv adatai: 

Oldalszám: 136
Kötéstípus: kartonált
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Eredeti cím: Ózonőrök
ISBN: 9789632459370
Országos megjelenés: 2022.12.16
Termékkód: 10661

Elöljáróban:

Amikor Aux Eliza felkért az előolvasásra, nagyon megtisztelőnek éreztem a feladatot, és örömmel töltött el a tudat, hogy a történetben központi szerepet kap majd a környezetvédelem. Ezzel a témával eddig szinte csak mesekönyvekben találkoztam, az Ózonőrök viszont a kiskamaszok korosztályát szólítja meg, ezért  hiánypótló műnek tartom.

„Sosem fogom megszokni, hogy a testvéreim amolyan varázslófélék.”

A történetről:

Az ózonőrök titkos társasága a természet és az emberek kapcsolatát felügyeli, valamint az évszakok váltakozását irányítja. Melánia ózonőr családba születik, de nagy bánatára különbözik négy ikertestvérétől és az apukájuktól, ő nem rendelkezik az ózonőrök különleges képességével, ezért mindig kívülállónak érzi magát. Amikor felborul a világ rendje, és az évszakváltás komoly nehézségbe ütközik, Melánia segíteni akar a testvéreinek megtalálni a baj forrását. A nyomozás nem várt fordulatokat hoz, mind a lány, mind testvérei számára, és az ózonőröknek 4 napjuk marad arra, hogy megakadályozzák a világvége eljövetelét.

Véleményem:

Ez a kalandos kisregény a vékonysága ellenére nagyon fontos üzenetet hordoz. Szívem szerint választható olvasmánnyá tenném az általános iskolák felső tagozatában. Nem kevesebb, mint a jövőnk múlik azon, hogy az új generáció jobban akar-e vigyázni közös kincsünkre, a Földre.

„Az emberek csupán élnek a bolygón, és elvesznek tőle, de adni nagyon kevesen adnak.”

Szülő vagyok, nemcsak magam, hanem a gyermekem jövője miatt is aggódva figyelem a klímaváltozással kapcsolatos negatív híreket, és az emberiség jövőjére vonatkozó borús előrejelzéseket. Éppen ezért örülök minden olyan műnek és kezdeményezésnek, amely reményt ad és összefogásra buzdít, nem utolsó sorban pedig konkrét példát ad az olvasó számára, hogyan vegyen részt egyénileg a Föld megmentésében. Az Ózonőrök pont ezt teszi.

„A családunk nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre, ezért van például bambuszfogkefénk, napelemek a háztetőn, esővízgyűjtő és házi komposztáló a kertben, és még sok hasonló.”

Kihúztam magam, amikor ezt a részt olvastam, mert a saját háztartásunkra ismertem benne. A bambuszfogkefét leszámítva mindent ki tudtam pipálni a listáról. Azóta azt is beszereztem.

A lényeg persze a szándékon van, hogy a lehetőségeihez képest próbáljunk környezettudatosan élni. Ahogy a regény rámutat, az apróságok is számítanak: egy el nem dobott csokipapír, egy elzárt csap, egy elültetett fa. Hiszem, hogy mindannyian tehetünk valamit a környezetünk megóvásáért, és egyetértek a regény azon üzenetével is, hogy hatással vagyunk egymásra. Nem mindegy, hogy jó vagy rossz irányba.

"– Képzeljetek el egy csokipapírt. Ha egy valaki eldob egy ilyet, nem nagy cucc. De ha a világon minden ember eldob egy ilyen papírt…

– Tudjuk, hogy működik a szemetelés – dorgálja Rufina.

– Pedig igaza van – szólal meg Líviusz.

– Tényleg? – kérdezi kétkedve Rufina.

– Tényleg? – zengi kórusban Zorán is, majd észbe kap. – Igen!"

Az Ózonőrök azon kívül, hogy egy izgalmas szuperhősös történet, észrevétlenül tanít. Az írónő nagyon logikusan és gyerekek számára is érthetően vezeti le a környezetszennyezés okait és következményeit. Szókimondó, elgondolkodtató és ösztönző.

„Miért nem bírják megállni az emberek a szemetelést? Nem olyan nehéz elmászni egy kukáig. Hirtelen nem is tudom, kire vagyok dühös. Az emberekre, a testvéreimre vagy mindenkire? Legyen mindenki, úgy egyenlő. Bár, ha olyan rossz lesz a levegő, hogy levegőt venni sem tudunk, és olyan koszos a víz, hogy szomjan halunk, akkor nem nagyon éri meg haragtartónak lenni.”

Rögtön az elején megragadott a regény stílusa. Szerintem a gyerekek imádni fogják, mert fiatalos, gördülékeny és szórakoztató. Viszont igényes a megfogalmazása, nekem felnőtt fejjel is tetszett. A leírások alapján szinte láttam magam előtt a főszereplőket, és sokszor jókat mosolyogtam rajtuk, máskor meg együtt éreztem a bánatukkal.

„ – Ugye tudod, hogy egy bokrot ölelgetsz?

 –  Csak még öt percet! Nagyon fontos! 

– Utálom, hogy el kell válasszalak a pasidtól, de anya üzeni, hogy kész a reggeli! 

Nézzük most közelebbről a főszereplőket! A nevüket egy kicsit nehéz volt megjegyeznem, de második olvasásra már belejöttem.

Rufina az ősz ózonőre: éltanuló és fontoskodó; Szvetlána a tavasz elhozója: bájos és kedves, Zorán a nyár évszakának felelőse: laza és vicces; Líviusz a tél megidézője: komoly és felelősségteljes. Melániát, az ötödik testvért a legnehezebb egy-két szóval jellemezni. Ő az, aki sóvárogva vágyik a családja szeretetére, és csak úgy buzog benne a bizonyítási vágy. Emellett okos, figyelmes és érzékeny.

A narráció két szálon fut, Melánia és Líviusz szemszögéből követhetjük végig az eseményeket. Ám van egy jó hírem azok számára, akik kíváncsiak a többi testvér gondolataira is. Az írónő elárulta, hogy szeretne írni kiegészítő novellákat, hogy őket is jobban megismerhessük. Szívesen olvasnék még róluk.

„– Sokkal több vagy, mint aminek ők látnak.”

Örültem, hogy az ikrek csak kívülről hasonlítanak egymásra, a személyiségük egyedi és sokkal összetettebb, mint amilyennek elő ránézésre látszik. A történet folyamán formálódik az önmagukról és a testvéreikről kialakított képük. A világ közelgő pusztulásának árnyékában egy családi dráma is kibontakozik. Nagyon sokat tanulnak az összetartásról és a családi szeretetről, jelentős önismereti utat járnak be, és komoly erkölcsi dilemmával is szembesülnek. A végén embert próbáló döntést kell meghozniuk.

„– Befejezhetnénk ezt végre? – Líviusz hangja az idegességtől megremeg és el-el csuklik. – Nem számít, ki a hibás. Mind hibásak vagyunk, rendben? Attól ez még nem fogja megoldani a problémánkat.”

Azt hiszem, a szereplők által bejárt lelki fejlődési út miatt került ez a kisregény végül a Vörös pöttyös sorozatba. Mivel kiskamaszok számára íródott, és 12 éves kortól ajánlott, szerintem hiba lenne tőle klasszikus értelemben vett young adult vagy fantasy történetet várni. Viszont tekinthetünk rá úgy, hogy a Cool selection válogatásból éppen kinövő fiatalok számára hidat képez a Vörös pöttyös könyvek világába, ahol általában nagy hangsúlyt kap a szereplők jellemfejlődése.

Végig az volt az érzésem, hogy az írónő mesterien szövi a mese szálait a realitás alapjai köré. Nagyon tetszett, hogy végső soron arra a következtetésre futott ki a történet: nem lehet addig eredményesen fáradozni a világ megmentésén, amíg önmagunkkal és a szeretteinkkel is hadban állunk, viszont a szeretet varázserejével bármelyikünk csodát tehet.

Valóban azon múlik minden, hogy eléggé szeretjük-e egymást és a bolygónkat, hiszen amit szeretünk, azért felelősséget is érzünk, és óvni akarjuk.

Kép: ladepeche.fr

Összegzés:

Ez a regény elsősorban kiskamaszoknak szól, az üzenete azonban mindannyiunk számára fontos. Fantasy köntösbe bújtatva, évszakmágiával fűszerezve hívja fel a figyelmet a környezetvédelemre. 

Melyik fiatal ne szeretne szuperhős lenni, és valami jót cselekedni az emberiségért? Az Ózonőrök története a legnagyszerűbb kalandra, bolygónk megmentésére hívja olvasóit.

Nagyon örülök, hogy megjelenhetett, remélem, hogy sok fiatal szívét fogja meghódítani! Égető szüksége van most a világnak lelkes ózonőrökre.

Köszönöm Aux Elizának az előolvasás lehetőségét!

A regény kedvezménnyel megrendelhető a Könyvmolyképző Kiadó webáruházában. E-könyv formátumban is kapható. 

Szeretettel ajánlom!

Visszatekintés 2022-re és 2023-as terveim

 Visszatekintés 2022-re és 2023-as terveim

Lassan február közepe van, eljutottam arra a pontra, hogy most vagy soha: muszáj befejeznem a 2022-es évértékelőmet. Szilveszterkor nekiveselkedtem, de hirtelen rám nehezedett a felismerés, hogy mennyi mindent nem sikerült megvalósítanom abból, amit előző évben elterveztem, és ez rendesen maga alá temetett.

Sokáig mantráztam magamban a Vágymágusok 3.-nak ezt az idézetét, hogy jobb színben lássam a világot. Sikerült is kikecmeregnem a gödörből, viszont utána mindig akadt fontosabb teendőm, ami idáig hátráltatta az évértékelés megírását. Most viszont úgy döntöttem, hogy mindenek felett prioritást élvez.

Nézzük akkor a pozitív megközelítésből az eseményeket! 2022-ben, csakúgy, mint az előző években, a családom és a munkám állt első helyen, a blogot mégis sikerült tovább vinnem. Lehet, hogy számszerűen kevés filmet láttam, és olvasási rekordot sem döntöttem, de maradandó élményekkel gazdagodtam. Kilenc blogbejegyzést írtam, ami hárommal meg is haladja a 2020-as mélypontot. Innen már csak felfelé vezethet az út, annál is inkább, mivel decemberben lekerült a vállamról nagybeteg anyósom gondozásának terhe. Talán észre lehet venni, hogy ennek köszönhetően az utóbbi időben megélénkült a blog tevékenysége.

Újonnan felfedezett koreai kedvenceim 2022-ben:
Ji Chang Wook, Hwang In Youp, Choi Song Eun,
Kim Seon Ho, Nam Joo Hyuk, Kim Do Wan

Utóbbi éveim a doramák bűvöletében teltek, de 2022-ben, főleg az év második felében kevesebb dél-koreai sorozatot néztem, és alig néhány új kedvenc színészre bukkantam, közülük A varázslat hangjából Ji Chang Wook és a Strart-Up-ból Nam Joo-Hyuk voltak rám különösen nagy hatással. Mindkét sorozat inspiráló hatású, felejthetetlen élményt nyújtott. A múlt évi tablómat utólag módosítottam, mert úgy éreztem, év végén túlságosan az aktuális kedvenceimre fókuszáltam. Így most kiegészítettem az előző évi gárdát A szerelem siklóernyőn érkezik és a Goblin főszereplőivel. Azt az álmom még nem adtam fel, hogy a legelső és legkedvesebb doramáimról írjak, de egyelőre tovább görgetem ezt a tervet magam előtt.

Kedvenc amerikai produkcióim 2022-ben: a Top Gun 2. – Maverick, a Bíbor szívek és a Sárkányok háza voltak. Mindegyik külön blogbejegyzést érdemelne, és Tom Cruise visszatérése a legendás pilóta szerepébe különösen megdobogtatta a szívemet, viszont most nem fogok bővebben kitérni rájuk. Talán majd egyszer, ha minőségi munkát tudok letenni az asztalra ezekkel a filmekkel kapcsolatban. Az is lehet, hogy említés szintjén maradnak, vagy a zenéjük által a Dallamvarázs bejegyzéseiben térek vissza hozzájuk. A #dallamvarázs viszonylag új posztsorozatom a blog Facebook oldalán, amelyben a kedvenc filmzenéim kerülnek bemutatásra, illetve minden olyan zene, amely valamilyen formában a blog tevékenységéhez köthető. Úgy döntöttem, hogy nem szabok neki szűk határt, mivel szeretem, ráadásul kevés energiát igényel. Ahogy látom, a blog követői is kezdenek felfigyelni rá.

Az angol produkciók közül kettőt szeretnénk feltétlenül megemlíteni. Az egyik az Enola Holmes 1-2. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy egy koreai doramának köszönhetően vágtam bele. Valószínűleg csak jól irányzott netflixes reklámfogásként emlegették dél-koreai sorozatban, de nálam bevált, és örülök, hogy ráharaptam a csalira. Henry Cavill már csak hab volt a tortán, a második évad pedig még az elsőnél is jobban tetszett.

Ugyancsak angol sorozat a Heartstopper, ami valóságos lavinát indított el bennem. Rendkívül aranyos, két fiú édes tiniszerelmét mutatja be, amely mélyen megérintett. A hatására 2022-ben kétszer annyi BL-sorozatot néztem és olvastam, mint idáig összesen. Bár az is igaz, hogy ilyen jellegű sorozatot tavaly láttam először, ez a Young Royals első évada volt, amelyről szintén elmondhatom, hogy a második széria jobban sikerült. Könyvben viszont sok olyan kedvencem van, ahol kiemelkedő szerepet kapnak az LMBTQ-karakterek, elég Cassandra Clare Árnyvadász-sorozatait említem. A másik BL-sorozat, amely nagyon kedves volt a szívemnek 2022-ben, az a japán Kieta Hatsukoi. Kétszer is megnéztem, noha ez nemcsak a sztorinak, hanem a színészek személyes varázsának is köszönhető.

2022-ben folytattam a japán nyelv tanulását, bár azt nem mondhatnám, hogy jelentős az előrehaladásom, inkább csak szinten tartom. Flóra barátnőm lelkesedésének hála, megszerettem a Naniwa Danshi együttest. Ugyanakkor a legkedvesebb ázsiai fiúbandám még mindig az ASTRO, és 2022-ben is Cha Eun Woo dalait hallgattam a legtöbbször. Évek óta szilárdan tartja az első helyét, nagyon meglepődnék, ha ebben változás következne be.

Cha Eun Woo és az ASTRO

Ez a blog meglehetősen sokszínű, ami egyrészt a kétfelé ágazó fő tartalomból, másrészt az ízlésemből is adódik. Az a tapasztaltom, hogy a filmajánlóim jóval nagyobb érdeklődést váltanak ki, viszont a könyvek világát sem szeretném elengedni, sőt, 2023-ban szeretnék egy kicsit ráerősíteni erre a vonalra.

Könyves bloggerként 2022-ben rengeteg dologért lehettem igazán hálás.

Először is, eljutottam a Könyvhétre, ami a sok év kihagyás után egy csodával ért fel. Viszont a mai napig nem olvastam el még az összeset azokból a könyvekből, amelyeket akkor beszereztem, és azokból sem, amelyeket karácsony előtt vásároltam.

Egyelőre próbálok örülni minden megtett kis lépésnek, és ha az olvasatlan könyveimmel teli polcokra nézek, hálát adok, hogy egyáltalán meg tudtam venni őket. Mindennek eljön majd a maga ideje. Ugyanígy vagyok a megtekintésre váró sorozatok listájával. Örülök, hogy van miből választani. Lassan el kell fogadnom, hogy mindig sokkal több tervem lesz, mint rendelkezésre álló időm és energiám. 

2022-ben három olyan magyar regény jelent meg, amelynek előolvasója lehettem. Szavakkal nehéz leírni, mennyire felemelő érzés ez számomra. Régóta szívügyemnek tekintem a magyar szerzők műveinek népszerűsítését, sokszor megtapasztaltam már, hogy felveszik a versenyt a külföldi sikerszerzők könyveivel. On Sai regényei egyértelműen ebbe a kategóriába tartoznak, szerintem sokszor tanújelét adtam, mennyire szeretem őket, és On Saihoz is régóta baráti érzések fűznek. Aux Elizát szintén a barátaim közt tartom számon. Nagyon tehetséges kezdő írónak tartom, az Ózonőrök c. regénye már a témájával levett a lábamról. Meggyőződésem szerint a regénye remek választható olvasmány lehetne az általános iskolák felső tagozatában. Bár még személyesen nem találkoztunk, Anita Boza is közel áll hozzám, a könyveiről sokszor posztoltam, főleg a blog Facebook oldalán, és nagy örömmel töltött el, hogy az Éjszaka színei c. romantikus krimije a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelenhetett meg. Az egyik legfontosabb célkitűzésem az idei évre vonatkozóan, hogy mindegyikről ajánlót írjak. Ez eddig sajnos csak a Vágymágusok 3. kapcsán sikerült.

Szeretem friss élményekre alapozni az élménybeszámolóimat, ezért ha 1-2 héten belül nem tudok sort keríteni rájuk, akkor rendszerint el is maradnak. Ezt most nem akarom annyiban hagyni! Az első negyedév folyamán szeretném újból elolvasni mindkét regényt.  

Ez akár én is lehetnék! XD

Még a Vágymágusok 3. megjelenéséhez kapcsolódik, hogy hosszú szünet után ősszel újraindult az On Sai Galaktikus Fanklub. Igaz, a korábbiakhoz képest takaréklánggal ég, csak heti egy bejegyzéssel működik, de ez is több a semminél. Bízom benne, hogy hamarosan ismét erőre kap, talán új taggal is bővül majd a csapat!

Természetesen az írók között is akadtak új felfedezettjeim. Elsőnek Hercz Júliát szeretném említeni, ő az Arany és Ónix c. regényével varázsolt el, amely ötvözi a kedvenc zsánereimet: történelmi, romantikus és fantasy is egyben. 2022-ben két kedves meseíró, Bódai-Soós Judit és Tóth Eszter is a látószögembe került. Szeretem a KMK meseíróinak lelkes csapatát, örülök, hogy egyre több szerzőt ismerek meg közülük!

Szépirodalmi művet csak egyet olvastam, Cselenyák Imre Tinódi Lantos Sebestyénről szóló írását. Ugyanolyan alapos korrajz és egyben lebilincselő olvasmány, mint a szerző többi életrajzi regénye.

Nem lenne szép, ha a külföldi írókat kihagynám. Miután megnéztem a Heartstopper netflixes változatát, elolvastam Alice Oseman képregényeit is. Meglepően jók, bár elsőre valódi regénynek jobban örültem volna, mivel ott mélyebben átjönnek a szereplők érzései. A képregény óriási előnye viszont az olvasmányos mivolta. Nagyon kellemes meglepetés szerzett Holly Balck-től A semmi királynője. Ettől a sorozattól már egyszer elbúcsúztam, mert a főhősnő kegyetlenül bosszantott. Egy belső megérzésnek hála mégis levettem a könyvtár polcáról, és szerencsére a befejezés visszaadta a sorozatba vetett hitemet. 

Decemberben tettem egy bátor lépést, és benyújtottam a csatlakozási kérelmemet a Könyvmolyképző Kiadó partner programjához. A szerződés 2023 januárjában lépett életbe. Ez azt jelenti, hogy saját linket kaptam a kiadó termékeinek reklámozásához, és ha ezen keresztül vásárol valaki, azután jutalékot kapok. Mindenkinek hálásan köszönöm, ha ilyen formában támogatja a blogomat! A befolyt összeg teljes egészét nyereményjátékokra szeretném fordítani.

Úgy gondolom, hogy nagy meglepetést nem okozott ez a lépés a blog követőinek, hiszen mindig előszeretettel ajánlottam a KMK termékeit, pusztán lelkesedésből. Ez viszont nem jelenti azt, hogy más kiadó termékeit ne szeretném, vagy a KMK felé ne fogalmaznék meg építő jellegű kritikát, ha jogosnak érzem. Gyerekcipőben jár még ez a tevékenységem, idővel kiderül, hogy helyes út-e számomra. Annyi biztos, hogy a kitörő örömtől a mély bánatig sok mindent megtapasztaltam már ezzel kapcsolatban, alig pár hét leforgása alatt. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a Könyv a lelke - Ahol a betűk életre kelnek csoport adminisztrátorainak és a barátaimnak, amiért támogatnak! 

Külön köszönettel tartozom kedves barátnőmnek, Ambrús Renátának, amiért elvállalta a blogom 2023-as fejléceinek megtervezését! Gyönyörű borítóterveket készít, biztos vagyok benne, hogy ez minőségi változást hoz a blog kinézetében. Szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen nagyszerű barátok vesznek körül! 

Végezetül szeretnék megemlékezni egy különleges emberről, Kolba-Rád Piroskáról, aki Illyana Sanara írói álnéven publikált. Osztoztam vele a japán kultúra és filmek iránt táplált szeretetben, és az Árnyvadász világ iránti rajongásban is. Nem voltunk közeli barátok, de mindig nagyra tartottam, és jólesett, hogy figyelemmel kíséri a tevékenységemet. Megrázott a halálhíre. Ezt a rózsát most neki ajánlom, mindig szeretettel fogok gondolni rá!

Nem tudom, miért gondoltam tavaly, hogy a tigris éve jó előjel, valószínűleg befolyásolt az a cuki újévi rajz, amelyet az évértekelőmben elhelyeztem, de sajnos bebizonyosodott, hogy a tigris eléggé vérszomjas formáját hozta. Csak reménykedni tudok abban, hogy a nyúl éve békésebb lesz mindannyiunk számára!

Forrás: Eszes Rita írói FB oldala

A blog valamennyi követőjének sok értékes és örömteli olvasmányt, valamint filmélményt kívánok 2023-ban! Szeretettel várom a visszajelzéseiteket, akár itt, akár a Facebook oldalon, vagy a csoportokba történő megosztások alatt! Számomra ez hatalmas motivációt ad. Ha érdekesnek találjátok az ajánlóimat, iratkozzatok fel a rendszeres olvasók közé! Köszönöm, hogy velem tartotok!