Bran és Sansa levele Havas Jon számára

A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz a Trónok harca 8. évadának utolsó részéről!

 

Kedves Jon!

 Köszönjük, hogy megmentetted valamennyiünk életét! Tudjuk, milyen nagy áldozatot kellett hoznod ezért. Cserébe ugye nem bánod, ha most elragadjuk a trónodat, jobban mondva mindkét trónodat, és a Falra száműzünk? Úgysem vágytál uralkodni soha, ellentétben Sansával, akinek kiskorától ez a leghőbb óhaja. Biztosak vagyunk benne, hogy nem sajnálod tőlünk a koronádat. Ugye megbocsátasz? Tudjuk, hogy megbocsátasz, hiszen a szíved mélyén sokkal igazabb Stark vagy nálunk, sosem támadnád hátba a családod. Egy szavad sem lesz, az a csipetnyi fájdalom, amit árulásunk láttán feltehetően érzel, már nem oszt, nem szoroz, eltörpül majd a tengernyi kín mellett, amit eddig is éreztél.

 Hidd el, azért sajnáljuk, hogy nem tudtunk mást tenni! Vagyis tudtunk volna, de hirtelen már nem tűnt olyan jó ötletnek, hogy a tanácskozáson felfedjük a kiléted, és felmentsünk a vád alól. Mi értelme lett volna elárulni, hogy a Targaryen-ház fejeként és az igazi trónörökösként jogodban állt megállítani Daeneryst? Csak időhúzás lett volna az egész, hiszen Bran látta magát a trónon, ez ellen úgysem lehet mit tenni, előbb-utóbb magadtól is átadtad volna. Vedd úgy, hogy megkíméltünk egy felesleges procedúrától. 

 Úgyis szörnyű bűntudat kínoz, még jót is fog tenni a lelkednek egy kis vezeklés. Elismerjük, hogy kissé megalázó a Falra száműzni téged, miután Észak királya voltál, de ha már nem akartunk uralkodóként elismerni, milyen más lehetőségünk maradt?  Annak a szerencsétlen Szürke Féregnek is kellett adnunk valamit, bár körülbelül annyira lehetett komolyan venni a durcáskodását, mint Sam barátodat, amikor demokráciát emlegetett. Tyriont, aki a trónra segített bennünket, csak nem áldozhattuk fel! Azért ne aggódj, nagyon is jól emlékszünk rá, milyen nagyszerű királyunk voltál és mennyit köszönhetünk neked, hiszen Észak nem felejt. Szerencsére már nincs köztünk a kis Lyanna Mormont, hogy ezt nyilvánosan az orrunk alá dörgölje!

 Nézd a dolog jó oldalát! Boldog lehetsz, hogy visszatérhetsz Északra, ott legalább vannak még barátaid. Nem is büntetés ez, hanem inkább ajándék! Ha van egy kis szerencséd, a vadak még királyuknak is megválasztanak, beléjük szorult némi hála. Ugyan mit veszítettél az egyetlen kincseden, a becsületeden kívül? Minek neked birtok, cím, feleség, gyerek? Eddig sosem volt szerencséd a nőkkel, kár lenne kísérteni a sorsot harmadszor is! Igazán hálás lehetsz, hogy ezt a terhet levettük a válladról.

 Ráadásul nem kell egyedül viselned a büntetés terhét, Tyrion is példás penitenciát kapott.  Ő ugyanúgy élethosszig vezekelhet a bűneiért, csak a királyság legbefolyásosabb embereként. Hát nem nagyszerűen kitaláltuk? Kár hogy nem láttad, milyen óriásit alakított! Nehezen álltuk meg nevetés nélkül, amikor felvezette, hogy Bran története a legnagyszerűbb a Hét királyságban, de olyan meggyőzően beszélt, hogy a végén már majdnem elhittük. Mi ugyan tudjuk, hogy Bran inkább az Engedetlen nevet érdemelte volna ki, hiszen anyánk tiltása ellenére rosszkor volt rossz helyen, majd a Háromszemű holló szavaira éppen úgy fittyet hányva került az Éjkirály karmai közé, és már rég nem lenne sehol, ha sokan hősiesen nem tartják a hátukat, és áldozzák fel az életüket érte, de ez maradjon köztünk.

 Bran jó király lesz. Hidd el, szörnyen sajnálja, ami Királyvár népével és a királynőddel történt! Nem volt könnyű szemrebbenés nélkül néznie a lángtengerben úszó várost és az elevenen égő embereket. Szomorú, de szükséges áldozat volt, a nagyobb jó érdekében. Ha most arra gondolsz, hogy ez gyanúsan úgy hangzik, mint amit az őrült királynő mondott, akkor nincs teljesen igazad. Bran nem kegyetlen, Tyrion is megmondta. Ő nem pusztított tűzzel és vérrel, csak ült, és hagyta megtörténni. Te is tudod, hogy nem tehetett volna ellene semmit. Igaz, meg se próbálta. Az meg, hogy a megvalósulása érdekében itt-ott elejtett néhány mondatot, ugyan kit zavar? Senki nem foghatja rá, hogy nem volt kíméletes.

 A Hét és a régi istenek áldása kísérjen utadon Havas Jon! 

 Csak úgy lelkünk megnyugtatása érdekében kérdezzük, ugye még véletlenül sem gondoltál arra, hogy Gendryhez hasonlóan végül abban a megtiszteltetésben részesülsz, hogy becsületes nevet kapsz? Szívből sajnáljuk, de ez lehetetlen! Úgy szeretünk, mint édes bátyánkat, mint a saját trónunkat… Na jó, ez talán túlzás, de még szíved királynője sem szeretett annyira. Tőlünk hogyan várnád? Ezen nyilvánvaló okból nem viselheted hát atyád nevét. Azt meg mégsem kívánhatod, hogy édesanyád, vagyis őseink becses nevét, egyúttal királyod és királynőd nevét adományozzuk egy elítéltnek! A nép szemében nagyon méltatlan dolog lenne. Tudjuk, hogy az uralkodással ellentétben ez sokat jelentett volna számodra, de értsd meg, sajnos ez a kívánságod sosem teljesülhet.

 Nem tudsz te semmit, Havas Jon, ez a Trónok harca, nem valami tündérmese! Ráfaragtál rendesen testvér, rossz családba születtél. Nem mi tehetünk erről az egészről, hanem az ősöd, Hódító Aegon. Ha ő nem kényszeríti térdre Torrhen Starkot, a te meséd is másképp végződött volna. Nincs mit tenni, itt most a csúnya, rossz Targaryeneknek szenvedniük kell! Ha maradt egy kis sütnivalód, a következő életedben a Lannister-házat választod! Lásd, ugyanezért a királyi testőrség parancsnoka lehetnél, a szerelmed karjaiban érne utol a vég, és könnyes szemmel jegyeznék fel a krónikád.

 Ha majd bezárul mögötted a Fekete Vár kapuja, és még egyszer visszapillantsz a fájdalommal és csalódásokkal teli múltra, legalább az a tudat vigasztaljon, hogy velünk ellentétben a kishúgunk igazán szeret. Arya előbb harapta volna le a nyelvét, minthogy megszegje a neked tett esküjét, ez a mi szerencsénk. Fogalmunk sincs, hogyan vehettétek be azt a maszlagot, amit atyánk mondogatott, hogy egy Starknak mindig a családja az első, de nekünk most ez nagyon kapóra jött. Tényleg, végül is mit számít, melyikünknél a hatalom, a lényeg, hogy a családban marad!

 Köszönjük a koronánkat, neked pedig jó pihenést a fagyos Északon, tőlünk lehetőleg minél távolabb! Légy boldog, ha ezek után képes vagy rá!

Brandon, a Megnyomorított, a Stark-ház fia, az andalok, a rhoyne-iak és az Elsők királya, a Hat királyság ura, a Birodalom Védelmezője és az Emberiség emlékezete valamint Sansa, a Stark-házból, első ezen a néven, Deres úrnője és Észak királynője, röviden: hálátlan unokaöcséd és unokahúgod

Képek forrása: Pinterest