Szabó Krisztina: Ezüsterdő

 

Szabó Krisztina: Ezüstredő

Fülszöveg:

Egymásba szerethet a farkas és a vadász?

A mágikus képességekkel bíró Grosvenor-ház a kezdetektől fogva

védelmezi az Ezüstvidéket és a környező országokat a farkas

alakváltóktól. Ám az egykor nagy hatalmú családból napjainkra csupán

ketten maradtak: Calluna és a nagymamája. Nem sokat tehetnek az

ifjú Faelan király ellen, aki a trónra kerülését követően merész hódító

hadjáratba kezdett. A farkasok jelentette fenyegetés nőttön-nő.

Amikor a farkaskirály házassági szövetséget ajánl, Calluna az otthona

és a szerettei védelmében kénytelen igent mondani. Előítéletekkel

felvértezve száll le a repülőről a Lykon Birodalomban. Csakhogy

Faelan egészen másnak bizonyul, mint hitte, és egyre nehezebb

összeegyeztetni a kegyetlen uralkodó képét

azzal a férfival, akit megismer.

Ráadásul nem elég, hogy vonzalom ébred benne az ellensége iránt,

megdöbbentő családi titokra is bukkan Lykaiában. Mégis mi köze

az ősének a farkasokhoz? És mi az a különös mágia,

ami összeköti őt Faelannel?

Calluna kénytelen helytállni a veszedelmekkel teli, ellenséges

udvarban, és fényt deríteni az igazságra, mielőtt minden,

amit szeret, menthetetlenül odavész.

Merülj el ebben a szerelemmel, titkokkal és

mágiával teli modern mesében!

16 éves kortól ajánljuk!

A történetről:

Szabó Krisztina legújabb regénye, az Ezüsterdő – az írónő debütáló kötetéhez hasonlóan – egy klasszikus mese modern feldolgozása, azaz retelling. Míg Az ellopott kívánság Aladdin történetét gondolta újra, addig az Ezüsterdőt Piroska és a farkas ihlette. Az eredeti motívumokat felhasználva a szerző ismét egy egészen újszerű, varázslatos világot álmodott meg.

A farkas alakváltók mellett a következő hívószavakkal lehet jellemezni a regényt: young adult, politikai házasság, ellenségekből szerelmesek (enemies to lovers), mágia, rejtély. Ugye, hogy izgalmasan hangzik?

A gyönyörűséges borító egy picit csalóka, mert az Ezüsterdő napjainkban játszódik, ám a cselekményt áthatják a mitikus elemek. Az eseményeket a talpraesett női főszereplő, Calluna szemszögéből követhetjük, aki bátyja halála után hirtelen válik országa örökösnőjévé, és a titokzatos Ezüsterdő védelmezőjévé. Ez az erdő az ország szíve, egy mágiával átitatott, élő-érző terület, ahova egy ősi szerződés értelmében a farkasok nem tehetik be a lábukat. Ennek betartásáról Calluna családja, a Grosvenor-ház gondoskodik. Csakhogy a család tagjai időközben vészesen megfogyatkoztak, és fel sem merült bennük, hogy a farkasok valaha komoly fenyegetést jelentenének. 

Ezért váratlanul éri őket, amikor a farkasok ifjú királya, Faelan háborút indít a szomszédos országok ellen, és a Lykon Birodalom a szemük előtt kebelezi be a környező területeket. Mivel a farkasok terjeszkedésének egyedül az ezüstfegyverek vetnek gátat, az Ezüstvidék szerepe felértékelődik. Calluna – bár nem készítették fel az uralkodásra – mélyen kötődik az erdőhöz, és a szíve is a helyén van. Hogy megmentse otthonát és a szeretteit, elfogadja a farkaskirály meglepő házassági ajánlatát. Ugyan a kényszerfrigytől semmi jót nem remél, a Lykon Birodalomba érkezve meglepő felfedezéseket tesz: leendő férje rácáfol az előítéleteire, az élete viszont azonnal veszélybe kerül. Callunának gyorsan fel kell ismernie a hatalmi viszonyokat, szövetségeseket kell találnia, miközben egy döbbenetes, saját családjához köthető titok nyomára bukkan a farkasok legendáiban. 

Véleményem:

Rabul ejt – ez volt az első gondolat, ami megfogalmazódott bennem olvasás közben. A lelkem együtt rezonált a történettel, nagyon gyorsan ráhangolódtam, és mohón faltam a lapokat. Könnyű volt megkedvelni a főszereplőket, a mesebeli tájat, és mágnesként vonzott a súlyos múltbéli titok.

Az igazat megvallva, az írónő gördülékeny és szívdobogtató stílusa már Az ellopott kívánságnál megfogott, annak ellenére, hogy az arab világ nem áll igazán közel a lelkemhez. A farkasos történetekhez viszont mindig vonzódtam, ezért biztos voltam benne, hogy az Ezüsterdő még inkább elbűvöl majd – és be is igazolódott a feltételezésem.

Mivel a borítóból indultam ki, meglepetésként ért, hogy modern meséről van szó, nem történelmi romantikus olvasmányról. Ebben a történetben a mobiltelefonok, a gyógynövények és a varázslat egyaránt fontos szerepet játszanak és jól megférnek egymás mellett. Mindezt tetézi a meseszép romantika. Megértettem Callunát. Ugyan ki tudna sokáig ellenállni egy jóképű, erős és gondoskodó farkasnak, akiről messziről sugárzik, hogy a kegyetlensége csak álca? Talán ez a vonal néhol kiszámítható, de a cselekmény minden más ponton tartogat fordulatokat. Kegyetlenség egyébként szerepel a kötetben, talán ez indokolja a 16+ besorolást, vagy talán egy új rendelkezés, mert a szememben az érzéki mérce nem éri el ezt a határt.

Az Ezüsterdő nemcsak megállja a helyét a külföldi sikerszerzők művei mellett, hanem némelyiket le is körözi. Abban például biztos vagyok, hogy Sarah J. Maas egyetlen művét sem olvastam ilyen lendülettel! Nem csoda, hogy gyorsan népszerűvé vált. Alig 4 hónap után elfogyott az első kiadás, és a kiadó elrendelte belőle az utánnyomást. Szerencsére egyre többen ébrednek rá, hogy a magyar szerzők közt is akadnak kiemelkedő tehetségek, és hatalmas előny, ha az adott mű az anyanyelvünkön, annak minden apró árnyalatát kihasználva szól hozzánk.

Külön pozitívum, hogy a történet teljesen lezárt. Nagyszerű érzés úgy letenni egy könyvet, hogy minden a helyére került, és nem kell éveket várni a folytatásra.

Összegzés:

Az Ezüsterdő a Piroska és a farkas elemeit újragondolva hív lebilincselő kalandra. Rendkívül olvasmányos, szívdobogtató regény. Bátran ajánlom a romantikus fantasy kedvelőinek – garantáltan nem fog csalódást okozni.

Idézetek a regényből:

#1 „Azonnal körbeölel a nedves föld, a vékony avartakaró illata és ahogy az erdő széléhez érek, langyos szellő simít végig az arcomon. A fák a leveleiket rázzák, de ez most nem a szokásos vidám üdvözlés – riadalommal csilingelnek.
Farkas, farkas, súgják. Megugrik a pulzusom, kezem a pisztolyomra siklik.

#2 „Elkövetem azt a hibát, hogy Faelanre nézek. Kifürkészhetetlen arckifejezéssel tanulmányoz, és amint belenézek a szemébe, úgy érzem, fogságba estem. Libabőr fut végig a karomon. Akkor sem tudnám elszakítani róla a szememet, ha az életem múlna rajta."

#3 „– Félsz? – kérdezi mézesmázos mosollyal.

Kiráz tőle a hideg, de megfeszítem az izmaimat, hogy elleplezzem az ösztönös reakciót. Próbálok éppolyan önhitten és fennhéjázóan visszakérdezni, ahogyan ő beszél velem.

– Mióta fél egy vadász a vadtól?

Faelan közelebb hajol, és egy riasztó pillanatra azt hiszem, meg akar csókolni, de csak a fülembe súg:

– Mióta körbevették a farkasok.”

#4 „Megszokásból megtorpanok az egyik festmény előtt, de csak egy pillanatra nézek fel a titokzatos, ezüstszőke hajú, bánatos tekintetű nőre. Annak az ősömnek a portréjára, akinek a neve már réges-régen a feledés homályába merült.”

#5 „Egy pillanatra magam elé emelem a poharat, szemügyre veszem a borostyán folyadékot, de annyira emlékeztet Faelan szemszínére, hogy inkább bele sem szagolok, csak felhajtom. Marja a torkomat.
– Persze, nyugodtan idd csak úgy, mintha víz lenne, nem pedig egy huszonöt éves edathrai whiskey, aminek literje ezerötszáz márka! – morogja Faelan az ajtóból.
Töltök magamnak még egy pohárral, majd megpördülök, és a pultnak dőlök.
– Ha ezt is megiszom, államcsődöt kell jelentenünk?”

#6 „– Szeretsz a hős lovag szerepében tetszelegni? – fordulok meg.
Összehúzom magamon a kabátot, és pár lépésnyit elhátrálok. Remegő ujjakkal bajlódom a gombokkal. Azt kívánom, bár cipzárasat vettek volna a nyomorult stylistok.
Mozgás támad a látómezőm tetején. Faelan vállat von.
– Néha nem árt a változatosság. Unalmas mindig gonoszt játszani.”

#7 „Kínzó lassúsággal hajtja le a fejét. A pulzusom vad táncot jár, és tudom, hogy hallja, sőt, érzi, mert együtt lüktet vele a fagyos talaj, a fatörzsek, az ágak és rajtuk a hó. Még a levegő is vibrál körülöttünk. Az ereimben valami más folyik most vér helyett, valami, ami kísértetiesen hasonlít a vágyra.”

#8 „Ott, ahonnan én származom, a kegyelem nem gyengeség, hanem erény.”

#9 „Amikor megismertem, a pokolba kívántam. Most viszont még oda is követném.”

Szerzői életrajz:

Szabó Krisztina Az ellopott kívánság és az Ezüsterdő szerzője. Anglisztika alapszakot, majd fordító és tolmács mesterképzést végzett az ELTE-n, azóta könyvekkel foglalkozik. Több mint negyven regény jelent már meg a fordításában, köztük olyan sikerszerzők könyvei, mint Marissa Meyer, Holly Black és Sarah J. Maas.

Szabadidejében olvas, sorozatokat néz és videójátékokkal játszik. Nagyon szereti a fantasztikus világokat és a klasszikus mesék modern feldolgozásait.

Regényei kedvezményesen megrendelhetők a Könyvmolyképző Kiadó webáruházában, ahol a könyvek jobb alsó sarkára klikkelve az első fejezetekbe bele lehet olvasni.

Ezúton is köszönöm a KMK-nak az Ezüsterdő recenziós példányát.