Könyvhét 2023
Szombaton villámlátogatást tettem a Könyvhéten. Noha csak három
és fél órát tölthettem el az ünnepi forgatagban, ez alkalommal is fantasztikus élményben
lehetett részem. Az elmúlt hetek nagy kihívást jelentettek a családunk számára
egészségügyi okokból, így még a szokásosnál is jobban esett a lelki töltekezés
a régi barátok társaságában, akikkel összeköt a könyvek szeretete és a Facebook
közösségekben folytatott többéves munka. Lányok, köszönöm a töretlen támogatást!
Sokat jelent számomra, hogy mindig otthon érezhetem magam a Könyv a lelke –
Ahol a betűk életre kelnek csoportban. Jó volt találkozni, és közösen
nézelődni! Megalapozta a nap hangulatát az együtt töltött idő.
Idén mindössze két dedikálást tűztem ki célul, azokra a szerzőkre összpontosítottam, akikkel idáig
egyszer sem sikerült személyesen találkozni. Rám mosolygott a szerencse, mert Anita
Boza és Hercz Júlia pont egyszerre dedikáltak. Mindkettőjükkel élmény volt a
találkozás! Anitának az első pillanattól figyelemmel kísérem az írói
szárnypróbálgatásait, büszke vagyok rá, hogy tavaly a Könyvmolyképző Kiadónál
jelenhetett meg Az éjszaka színei c. legújabb regénye, amelynek előolvasója
lehettem. Még most is szívmelengetőnek érzem, hogy felkért rá.
Hercz Júlia a regényeihez illő tündéri ruhába öltözött, és
apró ajándékokkal, illatzsákocskákkal kedveskedett az olvasóinak.
Csakúgy, mint tavaly, a dedikálásokra való várakozás lehetőséget adott arra, hogy személyesen is megismerkedhessek egy kedves blogger ismerőssel, a Könyvszenvedély blog adminisztrátorával, Incivel. Régóta követjük egymás tevékenységét, értékesnek találom az ajánlóit, ezért izgatottan készültem a találkozásra. Gyorsan megtaláltuk a közös hangot, hiszen mindketten szülők vagyunk és hasonló az érdeklődési körünk. Remélem, hogy kapcsolatban maradunk, jó lenne legközelebb még többet beszélgetni!
Incivel. Fotó: Könyvszenvedély blog |
Noha csak két dedikálás volt betervezve, a sors ajándékaként végül kétszer annyi értékes aláírással gazdagodtam.
A legkedvesebb kortárs magyar írónőm, Varga Bea (On Sai) is megtisztelt egy beszélgetéssel, melynek során megajándékozott a legújabb regénye, A gyógyítók dedikált példányával és egy különleges könyvjelzővel. Három méterrel a föld fölött lebegtem, amikor megláttam, hogy a regényhez írt ajánló szavaim a Vágymágusok 3. részének könyvjelzőjére kerültek! A kötet előolvasására a Galaktikus Fanklub tagjaként nyílt lehetőségem. Amikor 2016-ban elindítottam az On Sai rajongói oldalt, álmomban sem gondoltam, hogy ilyen csodás következményekkel jár majd. Büszke vagyok erre a kezdeményezésemre, és szívből köszönöm valamennyi volt és jelenlegi tagunknak a közreműködést! Dalmának külön köszönet a friss lendületért!
Időközben sorra értekeztek a Vörösmarty szobor köré a Könyvmolyképző Kiadó írói. Jó volt látni Eszes Ritát – akinek a pólóján Bessenyei Gábor idézete virított –, Novák Vicát és Tóth Esztert. Eszter volt olyan kedves, és soron kívül dedikált számomra két könyvjelzőt a Pöttöm Pötty mesekönyvekhez. Szomorúan könyveltem el, hogy kedvenc kiadóm idén sokkal kevesebb író-olvasó találkozót szervezett, mint a korábbi években.
Összefutottam a Guppi Design vezetőjével, Szilvivel és az egyik barátnőjével Zsófival, akik megmutatták az első könyvihletésű illatgyertyákat, amelyek On Sai és Róbert Katalin – Heteira műveihez készültek. A gyertyák a guppidesign@gmail.com e-mail címen rendelhetők. Örülök, hogy a Keresd az igazit! külön illatot kapott, mert az a regény szerintem kiemelkedően jó fantasy, zseniális a háttérvilága, de egyelőre nem eléggé ismert. Nagyon várom a folytatást!
Fotó: Guppi Design |
Szűkre szabott időkeretem szélsebesen a végéhez közeledett,
így nem nézelődtem sokat. Gyorsan bekukkantottam az Olvashop standjához, majd célirányosan
beszereztem Cselenyák Imre Petőfi Sándorról szóló legújabb regényét a Lazi
Kiadónál. Ezután átszaladtam a Duna Korzóra, és vásároltam egy hozzá illő
könyvjelzőt Szimonidesz Hajnalka illusztrációjával. Tavaly fedeztem fel, hogy a
Kisgombos Könyvek standjánál meseszép könyvjelzőket árulnak. A sort a Könyvmolyképző
Kiadó gyerek részlegénél zártam, ahol éppen Kántor Kata, Lovranits Júlia és
Bodor Attila dedikáltak. Attól tartok, nem voltam túl jó beszélgetőpartner, a
gondolataim már a vonat indulásán, és a kórházban fekvő férjem körül jártak.
Pozitív élményekkel feltöltekezve értem haza, elraktároztam magamban a sok kedves, baráti mosolyt. Másfél héttel ezelőtt még lehetetlennek tűnt számomra, hogy eljussak a Könyvhétre, ezért nagy becsben tartom ezt az élményt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése