2022. december 19., hétfő

On Sai: A gyógyítók – Vágymágusok 3. (értékelés és csipetnyi érdekesség)

 On Sai: A gyógyítók – Vágymágusok 3.

(értékelés és csipetnyi érdekesség) 



A bejegyzés spoileres az előző részek tartalmára nézve!

Fülszöveg: 

Mennyit ér a szerelem egy megalkuvó világban?


Rianna mindeddig sikeresen titkolta, hogy lány. Férfiként
mozog a seregben, de ami fájóbb, hogy a herceg is férfiként látja,
és ennek mentén dönt a jövőjükről.
Milyen fájdalmas lehet a viszonzott szerelem?
Épülhet őszinte kapcsolat ennyi titok között?

Közeleg a tavasz, közeleg az ellenség. A máguskatonák és a gyógyítók
útra kelnek, ám nem számolnak azzal, hogy egy vágymágusnak
álcázott szipoly lapul a soraik között, egy lázadó család lánya, aki
megkérdőjelezi a bevett utakat és megszokott módszereket.
Mi ér többet, egy nemes törött karja vagy egy közrendű élete?
Segít vagy árt, aki vitatja a választ, bomlasztja a rendet?
Egy történet, ahol minden rossz döntés érthető,
és mégis létezik helyes út.
Az év legkülönlegesebb fantasyregénye a természetről és a vágyról.

Éld át az izgalmas és mágikusan érzéki kalandokat!

A könyv adatai:

Oldalszám: 328
Kötéstípus: kartonált
Kiadó: Könyvmolyképz
ő Kiadó Kft.
ISBN: 9789635619962
Elit start: 2022.12.13
Országos megjelenés: 2022.12.16
Termékkód: 10338

Véleményem:

A Földanya fátylára! De jó volt töltekezni ezzel a kötettel! Tele van a szívem hálával.

Emlékszem, amikor On Sai először osztotta meg az első három fejezetet a Galaktikus Fanklub tagjaival, lázas mohósággal vetettem magam a történetbe. Hiszen Ria az előző rész végén halálos csapdába esett, miután az agyafúrt gyógyító, Delon lebuktatta.

Nyilvánvaló, hogy egy young adult fantasy regényben a főszereplő nem veszhet oda a történet közepén, de zseniális volt a csapda, és tűkön ülve vártam, hogy Ria milyen úton szabadul ki. Ennél is fontosabb kérdés volt, hogy milyen következményekkel jár majd a lelepleződése. Ki fog még tudni róla, és mit szól hozzá? A legeslegjobban pedig az izgatott, hogy Lidérc mikor értesül róla, és hogyan reagál majd. On Sait ismerve mindenre fel voltam készülve. Elképesztő fordulatokat szokott bevetni, és ez most is így történt.

Természetesen a fenti kérdésekre nem adok választ, mindenkinek magának kell utána járnia. Annyit viszont mondhatok, hogy csodálatos kalandban volt részem, és a három kötet közül szerintem ennek lett a legjobb befejezése eddig.




A harmadik rész két nagy egységre osztható: a háború előtti és alatti eseményekre. Ez utóbbi néhány helyen elég realisztikus és megrázó, ebből kifolyólag ez a kötet komorabb a többinél. Lelkileg biztosan nem lehetett könnyű On Sainak a csatajeleneteket írni, miközben a szomszédunkban valóban kitört egy véres háború. A művészek, köztük az írók és költők mindig érzékenyen reagálnak a saját koruk társadalmi problémáira. Szerintem Ria gondolatai valamennyiünk fájó kérdéseit visszhangozzák.

„Nekem kavarogtak az érzéseim. Csak azt tudtam, gyűlölöm ezt a háborút, nem akarok halált. Miért? Miért történik mindez? Miért nem lehet békében élni egymás mellett? A fal mintha velem együtt sóhajtott volna, csendesen szitált róla a homok.”

Ez egy szomorú idézet, de On Sai könyveiről elsősorban az elképesztő humor jut eszébe az embernek. Valaki a Molyon egyszer a Calderonról azt írta, hogy Rejtő Jenő világát On Sai kilőtte az űrbe, és ez roppant találó. Minden regénye üdítően tréfás, ugyanakkor valamennyiben foglalkozik erkölcsi dilemmákkal is. A Szivárgó sötétség sorozata az, ahol kiemelt helyen kezeli az elgondolkodtató kérdéseket. Most, hogy azt a sorozatot pihenteti, mert a Vágymágusok befejezésén dolgozik, szerintem ide koncentrálódik a világban bekövetkező változásokra adott reflexiója. Pillanatnyilag nem Scar, hanem Ria karakterén keresztül teszi fel a fontos kérdéseket és fogalmazza meg a véleményét. Rianna tökéletesen alkalmas erre, hiszen felvilágosodott nevelést kapott, egészséges kíváncsiság jellemzi, empatikus és nagyon bátor lány. Egy igazi kis forradalmár, aki nem hajlandó a megalkuvók útján járni.

Katartikus érzéssel tölti el az ember szívét, ahogy az igazságért küzd és szenved.



Ó, Földanya! Csak ezt éljem túl, és soha többé nem beszélek ostobaságokat!
Ám rögtön el is szégyelltem magam.
Ha már nem kényelmes felszólalni, ha már veszthetek rajta, akkor gyáván meglapulok? Hát nem így jött létre a mostani életünk, hogy mindenki hallgatott, akinek szólnia kellett volna?”

Ria és Lidérc románcának alakulása hatalmas örömmel töltött el. Lidérc nem követi el kétszer ugyanazt a hibát, így nem szenvedeznek hosszú fejezeteken keresztül. Szerelmesek és ragyog a lelkük. A háború borzalmai közepette is megteremtik maguknak azt a kis buborékot, ahol boldogok lehetnek. Lidérc egyszer olyan szép vallomást tesz, hogy Kósza lovag is megirigyelhetné, de attól nem kell félni, hogy veszít a vakmerőségéből vagy a kisugárzásából. Megmaradt köztük a játékos ugratás és a pajkosság is. Bevallom, hogy az első kéziratot olvasva még támadt egy kis hiányérzetem ezen a téren, de a végső változat már nagyon tetszett. A kötet szerkesztőjének, Kunos Annának pedig ezúton is köszönöm a nyúlszőr takaró bevonását, valóban vétek lett volna kihagyni.



„Lidérc az orrával kezdett cirógatni, és az én kezem behatolt a ruhája alá. Kitapintottam a nyaka ívét, majd az ujjaim az ing alá csúsztak, és ahogy oldódott a madzag, elindult a kezem a szíve felé.
– A tűzzel játszol, csábító kis Szépvölgyi – suttogta. – Azért burkoltalak két szőrmébe, hogy még csak esélyem se legyen hozzád érni.
– Azt hittem, mert túl hangosan vacogok – ugrattam, de elvettem a kezem.
– Ó, ha kibontanálak, hidd el, nem vacognál… Akarod?”

Továbbra sincs a regényben 18+ jelenet, viszont most is sok a szexuális utalás. Némelyik meghökkentett. Ha Delon vagy Zaher szerelmi élete állna a regény középpontjában, nem valószínű, hogy rajonganék érte. Szerencsére a gyógyítók zűrös ügyeiről csak közvetetten értesül az olvasó, és ezek sem polgárpukkasztó céllal íródtak. Rianna fiatal. Rengeteg élmény éri, tanul, figyel és formálódik a véleménye a sok mindenről, a szexualitásról is. Nagyon fontos következtetésekre jut.

„Azt hiszem, a vágy sokféle lehet, és mindenkinek azt jó tennie, ami neki jó. De ez korántsem jelenti azt, hogy mindent meg is kell tenni. A belesodródás önárulás.”




A borítót ezúttal nem László Maya, hanem Németh Kinga készítette. Kicsit megijedtem, amikor erről értesültem, de a borítóleleplezésnél kiderült, hogy felesleges volt az aggodalmam. Gyönyörű lett és tökéletesen illeszkedik az első kettőhöz! Mint tudjuk, itt a rajzoknak nagyon fontos a szimbolikája. Az elsőn körték, a másodikon a méz, a harmadikon pedig a levendula kap különös jelentőséget. Ebből egyből ki lehet következtetni, hogy a levendulára sem fogunk már ugyanúgy tekinteni, mint A gyógyítók olvasása előtt. Az online könyvbemutatón On Sai azt is elárulta, hogy ez az egyik kedvenc virága, és van egy gyönyörű levendulabokra, amellett ülve szokott szép időben teázni.

Ó, a teák! A két herceg kéziratában szerepelt egy mondat, amit én nagyon szerettem, de végül átírásra került az a fejezet, így a végleges szövegből már kimaradt: „Soha ne álljatok egy Szépvölgyi és a teája közé!” Ezt sokáig fájlaltam, de most bőséges kárpótlást kaptam. Teázásban és a tea emlegetésében nincs hiány, ez már biztosan Ria ismérve marad!




„Lidérc lenézett rám, én fel őrá. A karomhoz ért, és felhúzott magához. Nyeltem egyet, ahogy az ajkamra siklott a pillantása.
– Elképesztő vagy – suttogta.
– Ma a dicséretek napja van? – pimaszkodtam, hogy ne legyen feltűnő a zavarom. – Be lehet váltani egy kis teára?
– Te és a teáid! – Lidérc zengő hangon nevetett.
Egymáshoz akartunk érni, érezni, ízlelni a másikat, de a katonák között ez őrültség lett volna, így csak a tekintetünk kulcsolódott össze.”

Nagyon szerettem a szél és a vadmacska kettősét. Remekül szemléltették, hogy a természet a szipolyok mellett áll. Nekem ez a macska amúgy gyanús! Ha nem tudnám, hogy ebbe a mágiarendszerbe nem fér bele alakváltás, simán feltételezném, hogy Lidércnek riválisa akadt, hiszen szinte szerelmes rajongással védelmezi Riát. Vagy lehetne akár az anyukája szelleme is, aki egy vadmacskában öltött testet. Persze mindez csak az én meglódult fantáziám szüleménye.




„– Ha még egyszer megkarmolsz, a Tűzistenre mondom, kesztyű lesz belőled! – csattant Delon hangja. Felkönyököltem, és a batár végébe néztem. Az ajtó nyitva állt, de a vadmacska nem engedett be senkit. Odakint már szürkült az ég, látszott, hamarosan estébe fordul. A szívemben melegség támadt a cicát látva.”

Csipetnyi érdekesség: 

On Sai megosztotta velem, hogy milyen zenéket hallgatott sokszor a kötet írása közben. Igazán változatos a lejátszási lista, talán magyarázatot is ad néhány dologra.





Összegzés:

Az előző rész brutális függővége után kész megváltásnak éreztem a folytatást. A történet változatlanul sodró erejű és szórakoztató, viszont a háború kicsit sötétebb árnyalatúvá teszi.

Ria elemében van, szívvel-lélekkel gyógyítja a hadviselés okozta sebeket, miközben szokás szerint feszegeti a határokat, és ezzel újabb ádáz ellenséget, valamint barátokat is szerez. Lidérc pedig… Nos, csak annyit mondok, érdemes utána járni, hogy mit művel a csavaros észjárású és lobbanékony ifjú mágus. A vége fantasztikus, felülmúlta a várakozásaimat. Hálás vagyok, hogy előolvasója lehettem!

Külön köszönet a Könyvmolyképző Kiadónak, amiért idén kiemelt helyen kezelték a magyar szerzős könyvek megjelenését! Szerintem nagyon sok olvasónak szereztek ezzel óriási örömet.

A könyv kedvezménnyel megvásárolható a Könyvmolyképző Kiadó webáruházában

E-könyv  formátumban is kapható. Nagy szeretettel ajánlom!

(Képek forrása: Pinterest)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése