Egy várva várt megjelenés margójára
Akik
ismernek, azok tudják, hogy a legkedvesebb hazai kiadóm a Könyvmolyképző.
Számtalan csodás olvasmányélményt köszönhetek nekik, és ezt mindig mérlegre teszem, ha nyilatkozom róluk. Vitás helyzetekben leginkább a védelmükre kelek, vagy
hallgatok, de azt hiszem, néha muszáj beszélni a problémákról, mert különben
nem várható javulás. Ez most egy ilyen szituáció.
Azt hittem,
ujjongani fogok az örömtől, amikor elsőnek beszámolhatok A két herceg
megjelenéséről, de most keserédes érzéseim vannak. Egyrészt csodálatos, hogy
idáig eljutottunk, de valljuk be, kínkeserves folyamat volt.
Hálás vagyok, amiért ez a könyv a jelenlegi helyzetben egyáltalán idén megjelenhetett, hiszen nagyon sok megszerkesztett magyar könyv a covid-19 okozta gazdasági válságban nem kapta meg ezt a lehetőséget. Viszont annak tudatában, hogy a nyers változatot a Galaktikus Fanklub tagjaként még az első karantén idején olvastam, és őszi megjelenésre kapott ígéretet, már nem látom olyan fényesnek a helyzetet.
Gyakorlatilag a kész regény nyár vége óta parkoló pályán rostokolt, és hajszálon (Isten kegyelmén, a nyomdai munkások hősiességén, s ha jól értesültem, a kiadóvezető nyomásán is) múlt, hogy karácsony előtt pár nappal végre lekerült a gyártósorról, miközben az őszi-téli megjelenési szezonban számos más kiadvány előzte meg. Közülük néhányat én is repesve vártam, de akadtak olyanok is, amikről most hallottam először, és a szerzőjüket sem ismerem. Persze ez önmagában nem fokmérő, de valószínűleg nem véletlen, hogy már most 30% kedvezménnyel árulják némelyiket az Alexandrán, csakhogy megvegye őket valaki.
Tapasztalatom szerint egyébként az elégedetlenség állandó forrása az olvasók körében, hogy aránytalanul sok újdonság érkezik, miközben a régi kedvencek folytatása sokszor éveket késik. Itt most véletlenül sem a népszerű szerzők pl.: Cassandra Clare, Sarah J. Maas, vagy Stephenie Meyer stb. újdonságai ellen beszélek, ezekkel idén is egyértelműen óriási örömöt szerzett a kiadó sokunk számára, hanem a névtelen külföldi kiadásokról, amelyeknek még nincs itthon széles olvasóközönsége. Természetesen attól, hogy ismeretlenek, akadhatnak köztük valódi gyöngyszemek, de On Sai regényét akkor sem lehet velük egy lapon említeni, mivel a Vágymágusok 2. részét hazai viszonylatban már most rengetegen várták, és nem kis csalódást okozott az olvasóinak a folyamatos halogatás. Ugyanez vonatkozik a többi magyar sikerszerzőre is.
Nyilván az előttük megjelentetett kiadványok mindegyikére szerződése volt a kiadónak, de kis jóindulattal (vagy nem is tudom, hogy pontosan mi hiányzott hozzá) biztosan lehetett volna csúsztatni párat, hogy ne a magyar szerzők várva várt könyvei kerüljenek utolsónak a nyomdába.
Nem sokon múlt, hogy csak keserű pillanatokat éljünk át! A kötet egy új nyomdában készült, ez már önmagában okozott váratlan és kellemetlen meglepetéseket, ami újabb késedelemhez vezetett, erre jöttek még a megbetegedések. Mondjuk az lett volna a csoda, ha a vírushelyzet kellős közepén nem történik ott valami gubanc, hiszen senki sem gondolhatja, hogy a nyomdai dolgozókat elkerüli ez a szörnyű vírus! Tényleg minden elismerésem nekik azért, hogy erejüket megfeszítve dolgoztak, de ettől függetlenül borzasztóan rossz érzés volt egymás után kapni az e-maileket arról, hogy ismét eltolódott a Vágymágusok 2. részének szállítási ideje.
Az elsőt még megértéssel fogadtam, a
második elszomorított, a harmadik viszont sokkolt, és a padlóra küldött. Napokig
rettegtem, hogy megérkezik a negyedik, a végső csapás, amelyben arról
értesítenek, hogy sajnos karácsony előtt már nem várható az általam előrendelt kötet,
de vigasztaljon a tudat, hogy a „Márikás” vászontáska (amiről időközben
kiderült, hogy igazából Milis) és a KMK-s maszk viszont kaphatóvá vált. Normál
esetben valószínűleg örültem volna a fent említett termékek megjelenésének, de
így nagyjából a gutaütés kerülgetett, amikor megláttam a hírt a webáruházban. Szerencsére
két nappal később követte őket A két herceg is!
Szóval az idegőrlő várakozás után lehet egyet fújni, és átélni a felemelő pillanatot: végre várhatjuk a postást, és olvashatjuk! Talán még azok is időben kézhez kapják, akik karácsonyi ajándéknak szánták. Nehéz szülés volt a megjelenése, de remélem, hogy a tartalma minden szenvedésért kárpótolja az olvasókat! Nekem egyértelműen a szívem csücske.
Már megjelent: https://bit.ly/2HEvU5f #vágymágusok2 #akétherceg
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése