George R.R. Martin: Tűz & Vér
George R.R. Martin: Tűz & Vér
(Tűz, vér és
történelem – Miért érdemes kézbe venni a Targaryen-krónikát?)
Ez a gyönyörű kötet sok más társaságában lapult a karácsonyfánk alatt, mégsem volt kérdés, melyiket választom elsőként. Az utóbbi hetekben ugyanis teljesen hatalmába kerített a Trónok harca láz: újranéztem a sorozatot, bújtam a könyveket, és teljesen ráhangolódtam Westeros világára. Talán ennek is köszönhető, hogy a Targaryen-ház krónikája pillanatok alatt beszippantott.
A közel 700 oldallal három nap alatt végeztem. Ez talán nem tűnik világrengető teljesítménynek, de ha figyelembe vesszük, hogy a Tűz & Vér nem egy klasszikus regény, hanem egy fiktív történelemkönyv, máris más a megítélése.
Történelemóra sárkányháton:
A kötet nagyjából 150 évet ölel át Hódító Aegontól III. Aegonig, mintegy három évszázaddal a jól ismert események előtt. Gyldayn főmester tollából egy valódi krónikát kapunk, kevés párbeszéddel és rengeteg adattal. Olvasás közben néha elkapott az érzés: olyan, mintha az egyetemes történelem szigorlatomra készülnék – mégis imádtam minden percét.
A krónika érdekessége, hogy gyakran egymásnak ellentmondó forrásokat sorol fel az események kapcsán, és az olvasóra bízza azok hitelességének megítélését.
Daenerys óta emészt a kíváncsiság, hogy megismerjem sárkánykirályok uralkodásának történetét. Izgalmas volt látni, hogyan épült fel az a birodalom, amit ténylegesen tűzzel és vérrel írtak. Lenyűgözött a hódítás stratégiája, a dinasztikus kapcsolatok szövevénye, a híres épületek és törvények születése, valamint a sárkánylovasok és sárkányaik között kialakuló misztikus kapcsolat. Bár Dany sárkánytojásainak származásával
kapcsolatban maradt bennem némi hiányérzet. Az ugyan kiderült, hogy ki
és mikor lopta el a tojásokat, illetve kinek adta el őket, de az nem, hogy
melyik sárkánytól származnak. Utólag belegondolva, nem is valószínű, hogy egy
fészekből valók, de előtte többször név szerint meg volt említve egy-egy
fészekrakó sárkány (pl. Syrax, Dreamfyre, Meleys), ezért sokáig konkrétumot vártam.
Kedvencek és tragédiák:
A szívemhez legközelebb Jaehaerys és Alysanne története állt: ők testesítették meg a bölcs uralkodópárt, akiknek idilli közszereplése mögött súlyos magánéleti drámák húzódtak. Érdekes volt felfedezni a későbbi nemesi családok őseit is, és látni, hogyan ismétli önmagát a történelem. Gomba, a törpe udvari bolond karaktere például remek áthallás Tyrion Lannister alakjára – ő is közel ült a tűzhöz, és a maga módján mozgatta a szálakat.
A legmegrázóbb rész egyértelműen Maegor kegyetlenkedése és a Sárkányok veszte volt. Bár a végkifejlet ismert, fájdalmas volt olvasni a testvérháborúról és a sárkányok egymás elleni küzdelméről. Éppen olyan szomorú élmény volt ez,
mint Tolkien Szilmalirokja, ahol tünde támadt tünde ellen, de az örökösödési
háború elkerülhetetlennek tűnt, mivel a Targaryenek túl sokan voltak, és
mindenki hatalomra vágyott.
A külcsín és a belbecs:
A könyv borítója és a belső illusztrációk káprázatosak, bár apró szépséghiba, hogy a rajzok elcsúszva, a vonatkozó szövegtől pár oldallal arrébb szerepelnek. Egy részletes térképet is hiányoltam, az sokat segített volna a tájékozódásban.
Összegezve:
A Tűz & Vér egy lenyűgöző, szerteágazó és sokszor sokkoló tabló egy képzelt feudális világról. Királyok felemelkedésének és bukásának hosszú sora, háborúval, szerelemmel, politikával és árulással. Izgalmakban nincs hiány, Westeros múltja éppen olyan drámai és fordulatos, mint a jelene, csak sokkal töményebb kiadásban. Elsősorban azoknak ajánlom, akik nemcsak a csatákat szeretik, hanem szívesen merülnek el egy világ mélyebb politikai és történelmi rétegeiben is.
Frissítés (2025. 12.29.):
Ez a kötet az alapja a jelenleg futó Sárkányok háza (House of the Dragon) sorozatnak. Kezdetben sajnáltam, hogy a feldolgozás pont a véres és szívfacsaró Sárkányok veszte fejezetekre épül. Sokkal szívesebben láttam volna a képernyőn Aegon dicsőséges hódításait, vagy Jaehaerys és Alysanne bölcs uralkodásának történetét, a Targaryenek fénykorát. Mindenesetre örülök, hogy színvonalas adaptáció született belőle. A legnagyobb különbség a két mű között, hogy a sorozat konkrét válaszokat ad ott, ahol a könyv szándékosan nyitott kérdéseket hagy.
Néhány kedvenc idézet:
#1 „– Egy isten teremtett mindannyiunkat, legyünk akár andalok, valyriak, avagy első emberek – nyilatkoztatta ki Alfyn septon gyaloghintójából –, ám nem ugyanolyannak teremtett minket. Ő teremtette meg az oroszlánt és a bölényt is, és bár mind a kettő nemes bestia, bizonyos adományokat csak az egyiknek, míg másokat a másiknak adott, így hát az oroszlán nem tud bölényként élni, ahogy a bölény sem oroszlánként. Te, ser, borzalmas bűnt követnél el, amennyiben ágyba vinnéd saját lánytestvéredet… ám te nem is vagy a sárkány vére, ahogy én sem. Ők csak azt teszik, amit mindig is tettek, és nem a mi dolgunk ítéletet mondani felettük.”
#2 „Alyssa hercegnő H.u. 84-ben szült újra. Hosszadalmas és nehéz vajúdás után egy harmadik fiúgyermeket adott Baelonnak, egy, a Hódító nyomán Aegonnak elnevezett fiút.
– Bátor Baelonnak hívnak ugyan – mondta a herceg feleségének annak ágya mellett állva –, de te sokkal bátrabb vagy nálam. Inkább vívok meg tucatnyi csatát, minthogy vállalkozzak arra, amit te megtettél.”
#3 „Nevezhetjük bátorságnak vagy őrületnek, szerencsének, az istenek akaratának vagy a sárkányok szeszélyének, elvégre ki lát bele az ilyen szörnyetegek fejébe? Egy dolog azonban biztos: Vhagar bömbölve felegyenesedett, hevesen megrázta magát… aztán eltépte láncait és felrepült.”





Megjegyzések
Megjegyzés küldése