Könyvfesztivál 2019

Könyvfesztivál 2019

 A Könyvfesztivál egyértelműen a könyvmolyok Mekkája. Mióta először megtapasztaltam azt a csodálatos zsongást, amely a könyves standok és a dedikálásra, vagy könyvvásárlásra várakozó, olvasni szerető emberek sokasága között mindig elfog, rabja lettem. Idén is már hónapokkal előbb készültem rá. Igaz, majdnem az utolsó pillanatban elém gördült egy akadály, és néhány napig úgy nézett ki, hogy évek óta most először mégsem tudok menni, de szerencsére végül sikerült elhárítani a problémát.

 Mivel vidéki vagyok, számomra csak a hétvége jöhetett szóba, szombaton reggel 6:25-kor már vígan robogtam Pest felé. Kicsivel 9 után a pályaudvaron találkoztam egy régi kedves barátnőmmel, Flórával és a barátaival, így onnantól lelkes csapatként vonultunk a Millenáris Park felé. Már a bejáratnál folytatódott a találkozások sora, On Saijtól elkezdve Sáráig szinte a teljes Galaktikus Fanklub összeverbuválódott pár perc alatt. Nagy örömmel üdvözöltük egymást, de utána mindenki szétszéledt az általa kiválasztott programokra.

 

Találkozás On Saijal és a lányokkal a bejáratnál

 Azt kell mondjam, az idei Könyvfesztivál számomra sokkal inkább a találkozásokról szólt, mint bármi másról, bár természetesen a nap végére egy könyvvel és egy idézetes bögrével is gazdagabb lettem. Lehet, hogy az egy szem könyv első hallásra meglepő, de a hátizsákom már az induláskor tele volt dedikálásra váró könyvekkel, ezért inkább az internetes könyvvásárlást részesítettem előnyben. =D

 A dedikálások sorát Lovranits Júliával kezdtem. A mesekönyve ősszel egészen elbűvölt, nagy öröm volt vele élőben is találkozni! Amíg az érkezésére vártam, volt szerencsém megismerkedni Ecsédi Orsolya írónővel, rendkívül szimpatikusnak találtam. Amint lehet, sort kerítek majd az ő könyveire is. A közös fotót gyorsan feltöltöttem a Vörös Pöttyös Könyvek FB csoportba, majd megkerestem Szimonidész Hajnalka illusztrátort, és tőle is bezsebeltem egy aláírást. Kedves volt, nem firtatta, hogy más kiadós mesekönyvet tartok elé, mint ahol éppen dedikált. :)

Ecsédi Orsolyával és Lovranits Júliával

 Ezután a B épület galériája felé vettem az irányt, hogy felkeressem az Olvashop standját. Az év elején volt egy szuper közös játékunk a Vörös Pöttyös Könyvek csoportban és a testvércsoportunkban, de személyesen most találkoztunk először Renivel. Már vásároltam tőlük régebben egy gyönyörű Sassenach feliratú bögrét, de a kínálatuknak most sem tudtam ellenállni. Hiába, a könyvek mellett a bögrék a gyengéim. ;)

Kristóf Renáta, Olvashop

 A következő állomásom a Könyvmolyképző Kiadó másik standja volt, ahol éppen On Sai dedikált. Ez is megörökítésre és posztolásra került. Flórát is ott találtam, és összefutottunk Rácz-Stefán Tiborral. Tibi keresett egy rejtett kis zugot, ahol le tudtunk ülni, és igazán jót beszélgettünk! Nagy élmény volt! :)

Rácz-Stefán Tiborral

 Ezután teljesen véletlenszerűen összefutottunk Alexával, ami óriási örömmel töltött el, nagyon sajnáltam, hogy nem tudott maradni az On Sai Galaktikus Fanklub délutáni találkozójára! Hiányzott a csapatból. Rajta kívül Eliza nem tudott eljönni, de ettől függetlenül most voltunk a legtöbben együtt a társaságból.

Alexával és Flórával

 Mivel az idő elég mostoha volt, felköltöztünk a Gyerek(b)irodalom feletti galériára, oda lettek irányítva az interaktív On Sai játék résztvevői is. A játékot Anna és Attila készítették, és lelkesen vállalták a középkori csepűrágók szerepét is. Ráadásul a feladatok titkosak voltak, hogy mi, többiek részt vehessünk. Sajnos nekem ez nem sikerült, mivel időközben a sok posztolással sikerült lemerítenem a mobilnet keretemet. =D

A régi GF csapat: Attila, Manni, Sára, On Sai, Flóra, a lelkes tányérpörgető pedig Anna. 

 Bea mindenkinek adott egy kis ajándékot, és bemutatott egy új jelentkezőt, Micit, aki most már teljes jogú tagja kis csapatunknak, és Attilával együtt segített a következő On Sai játék szövegének megfogalmazásában. Fantasztikus érzés, hogy ilyen klassz csapat része lehetek!<3

On Sai és a GF új tagja, Mici. 

 A GF tali picit elhúzódott, így sajnos a Demi Kirschner dedikálásról lemaradtam. :’(  Remélem, hogy jövőre már az Ellopott élet-sorozat harmadik részét dedikáltathatom vele!

 A következő programom Cselenyák Imre dedikálása volt. Addigra már Seres-Majsai Anikó is befutott a Vörös Pöttyös adminok közül, és együtt kerestük fel Cselenyák Imrét, aki a Böszörményi dedikálás elhúzódása miatt szintén a galérián kapott helyett. Meghatott, hogy ő is régi barátként üdvözölt! <3

Cselenyák Imrével

Ezután Tibi dedikálása következett. Buta voltam, hogy előtte nem kértem tőle, mert így bizony nem kis sort kellett Sárával és Anikóval végigállnunk! Viszont amit az Élni akarok c. regényébe írt, az minden várakozást megért! <3  

Utána lőttünk még pár fotót a lányokkal, majd elcipeltek más kiadók standjai felé, és segítettek választani, elég jól ismerik az ízlésemet könyvek terén. Így végül az egy szem könyv a Maxim Kiadó Dream válogatásából került ki, hamarosan írok majd róla értékelést.

Anikó, a rettenthetetlen

Ezután már rettentően ki volt számolva az időm, gyorsan elbúcsúztunk egymástól, és szó szerint rohannom kellett a Keleti pályaudvarig, de sikerült elérnem a vonatot. Hazafelé hálát adtam magamban a rengeteg csodás élményért, és ameddig a fényviszonyok engedték, olvastam.

Édesanyámtól otthon ez az üzenet várt : „Fáradtan és boldogan?” Vajon honnan tudta? =D Ennél pontosabban nem is lehetett volna összegezni! Könyvfesztivál, szeretlek! <3