2020. január 18., szombat

On Sai: Álruhában – Vágymágusok 1. értékelés + Exkluzív részlet! A második rész címe és első mondatai!


On Sai: Álruhában – Vágymágusok 1. értékelés + Exkluzív részlet! 

A második rész címe és első mondatai!



Fülszöveg:

Lehet barátság férfi és nő között?

Szépvölgyi Rianna egy eldugott völgy grófkisasszonya, aki bogaras atyjával és zenész ikeröccsével él. Rianna férfiruhában van, amikor balszerencséjére találkozik Ras parancsnokkal, aki a hazaérkező hírhedt Kartal hercegnek gyűjt katonákat. Riannát összecseréli az ikertestvérével, és magával viszi. Ha rájönnek, hogy Rianna lány, kiirthatják felségárulásért a családját.
Vajon sikerül visszacserélnie magát, mielőtt lelepleződik?
De mit tegyen addig a férfiasan vonzó Ras, a magát mutogató jóképű Mort és a vad Lidérc közelében, ha a mágiája csalogatja a férfiakat? Míg a hercegre várnak, valaki vadászni kezd a csapatra. Rianna nem számíthat másra, csak az eszére, és egy hajmeresztő szövetségesre,
miközben őket lesi a természet, ami hol a halálukat akarja, hol pedig illetlenül valami mást.
„…amikor reggelente álmosan felnézel a tornyokra vagy megcirógatod a falat, az ember azt kívánja, bárcsak ő lenne a kezed alatt.”
Éld át izgalmas és mágikusan érzéki kalandjait!

Oldalszám: 304
Kötéstípus: kartonált
Kiadó: Könyvmolyképz
ő Kiadó Kft.
ISBN: 9789634577270
Országos megjelenés: 2019.11.28


***
Elöljáróban

On Sai regényeit olvasni élvezet. Az ember kezébe veszi a könyvet, és már az első lapokon beszippantja a történet. Legalábbis velem mindig ez történik. Nagyszerű mesélő, élő és varázslatos, amit ír.

Ezzel a regénnyel egy titkos vágyam váltotta valóra, ugyanis mióta olvastam az Esővágy novellát, reménykedtem benne, hogy egyszer majd ír egy hasonló, de hosszabb, vággyal átitatott történetet. Nem tehetek róla, menthetetlenül romantikus lelkű vagyok. Most itt van, és éppen olyan szenvedélyes és izgalmas, ahogy reméltem!

A történetről

A Vágymágusok sorozat középkori világra épülő fantasy, ami már önmagában érdekes alapul szolgál. Központi szereplője Rianna grófkisasszony, aki ikertestvérével és kissé kelekótya édesapjukkal a királyság egyik félreeső zugában él. Rianna és Roan egyaránt örökölték a mágikus képességet, de ezt szigorúan titokban kell tartaniuk, mert ebben a világban a nőknek tilos varázsolniuk. Nem volt ez mindig így, de a női mágusok (szipolyok) lázadásának leverése után kíméletlen hajtóvadászat folyt ellenük. Évtizedek óta csak férfiak részesülhetnek mágikus képzésben, ami a férfi-női mágia egyensúlyának felborulásához vezet. Mindez kezd negatív hatással lenni az emberek környezetére, a természet érzékenyen és egyre negatívabban reagál a változásra, pl. kevesebbet süt a nap, de háttérben meghúzódó ok még sokak számára nem nyilvánvaló.

Saját kis világukban, a zűrös királyi udvartól távol az ikrek előszeretettel bújnak egymás ruháiba, megtréfálva ezzel környezetüket, csakhogy az egyik ilyen alkalom rettentően balul sül el. Rianna családjával együtt életveszélyes helyzetbe sodródik, amikor Roannal összetévesztve Ras parancsnok magával viszi egy kényszersorozás alkalmával. Ras a száműzetésből hazatérő Kartal herceg számára gyűjt máguskatonákat.

Hihetetlenül izgalmas kaland veszi kezdetét, amikor a fiúruhába bújt Rianna próbál elvegyülni és beilleszkedni a mágustanoncok közé. A fiúknak először egy vizsga keretében bizonyítaniuk kell mágikus képességüket, azután pedig képzésben részesülnek. Rianna szerencsére talpraesett, éles esze sok veszélyes helyzetből kimenti, de még álöltözetben is nyilvánvalóan elüt a többiektől, ezért melegnek, vagyis „szőlőcskének” nézik. Nagyon tetszett, hogy On Sai erre – a népdalokból ihletet merítve –, külön kifejezést talált ki, az adott korhoz illő formába öltöztette. Több ilyen ötletes, mögöttes tartalmat hordozó kifejezés is megjelenik még, pl. a gyümölcsoltás és a szipoly.

„– Légy végre férfi!
Akaratlanul felhúztam a szemöldököm. Hát, ez biztos nem fog menni.”

Ebből a különös szituációból rengeteg vicces és zavarba ejtő jelenet adódik, hiszen Rianna női mágiája öntudatlanul is csalogatja a férfiakat. A helyzetét tovább bonyolítja, hogy a képzés ideje alatt, amíg a herceg érkezésére várnak, titokzatos támadások érik a csapatot. Így nemcsak a lebukást kell elkerülnie, hanem egy veszélyes merénylővel is szembe kell néznie. Szerencsére ebben számíthat társai segítségére.

Bár végig Rianna nézőpontjából követjük az eseményeket, fontos szerephez jutnak mellette a fiúk is.

Ott van például a szelíd Zaher, aki tudós édesapjára emlékezteti Riannát, és ezért a kezdetektől bizalommal, baráti érzelmekkel viseltetik iránta.

Mort, a lehengerlő szépfiú, aki kinézetével leginkább csalogatja a tekintetét.

Azután a csavargó és kiszámíthatatlan Lidérc, aki egyszerre vonzza és figyelmezteti veszélyre az érzékeit.

És ne felejtsük el a tekintélyt parancsoló Rast, aki néha szigorú, máskor viszont gondoskodó katonai vezető, az ő férfias kisugárzása sem hagyja érzéketlenül főhősünket.

„A hangja kútmély volt, és olyan gyönyörűen zengett, hogy arra gondoltam, szerelmes vagyok. Már csak egybe kellene gyúrni Zaher eszét, Ras férfiasságát, a gyógyító eleganciáját és Lidérc hangját. És persze az illető ne legyen mágus, nehogy lebukjak. Ennyi, nincsenek nagy igényeim.”




Véleményem

Nálam egy történet leginkább azon áll vagy bukik, hogy mennyire vagyok képes megszeretni a főszereplőt. Rianna átment a vizsgán. Szeretetreméltó és emberi, élvezettel tartottam vele. Normális kamasz lányként viselkedik, könnyű volt átérezni a helyzetét. Ki ne jönne zavarba, és támadnának különös gondolatai, ha hirtelen egy csomó erőtől duzzadó, helyes pasi közt találná magát? Rendkívül szórakoztató volt az izzás közte és a srácok között. De szerettem a gyors észjárását, találékonyságát is. Az meg külön tetszett, hogy nem ment át terminátorba, előfordult, hogy összeroppant a helyzet súlya alatt. Nem önszántából került szorult helyzetbe, ahol folyamatosan életveszéllyel kellett szembenéznie. Én is hasonlóképp éreztem volna, megértettem a kiborulását, de minden lányos megnyilvánulása mellett volt benne kellő spiritusz. Alapvetően nagyon ügyesen boldogult.

 „– Valaki adjon teát ennek a gyereknek! – mondta rekedt hangon Amron kapitány. – Nekem meg pálinkát! Sokat.”

A mágiarendszer bemutatása érdekes, de még nem zárult le, érezni lehet, hogy a következő kötetben folytatódni fog a kifejtése, vannak még válaszra váró kérdések ezen a területen. Pl.: Kik pontosan a vágymágusok és mi a feladatuk? Akadnak fehér foltok politikai szintéren is. Egyelőre annyit tudni, hogy a király és a nemesek jelentős része képes mágiát használni, ellentét feszül a királyi család tagjai közt, és az országra irányul egy külső fenyegetés, ezért fontos valamennyi mágikus képességgel rendelkező férfit kiképezni.

Az már biztosnak látszik, hogy a férfi és női mágusoknak eltérő erősségeik vannak, más elemeket képesek könnyűszerrel irányítani. Rianna eddig érzékeny, empatikus szereplőként mutatkozott be, aki kedvességgel és szeretettel fordul a világ felé, de az is felvillant, hogy a női mágia nem veszélytelen. Maga a szipoly szó is utal rá, hogy a varázslónők képesek elszívni az életerőt, ez az oka az őket körbevevő rettegésnek és közutálatnak.

„Gondolkozz, suttogta apám.
Nem vagy szörnyeteg, lehelte anyám.
Ne csináld már, nyűglődött Roan.
Megtorpantam. Ha már az egész család a fejembe suttog, mint kínos lelkiismeret, akkor valami nincs rendben.
Valami nagyon nincs rendben.”




Megosztó az olvasók körében, de nekem kifejezetten tetszett a mágia és a szexualitás finom összekapcsolása. Úgy képzelem, hogy a mágia valami nagyon ősi, mély dolog, teremtő erő mindenkiben. Természetes az összefonódása a vággyal, nemtől függetlenül. A sorozat címe előrevetíti, hogy a vágy mozgatórugója lesz a történetnek. Végigível rajta, és zseniális a megfogalmazása. Kifinomult és egyedi, pajkosan erotikus. Igazán vérpezsdítőre sikerült néhány jelenet, holott konkrétan szex nem is történik. Szerintem a 16-os korhatár teljesen helyénvaló.

Engem megragadott az is, hogy a természet ennyire szoros kölcsönhatásban van az emberekkel, és érző lényként viselkedik. Tetszett, hogy érzékenyen reagált a mágia használatára nemcsak úgy általánosságban a négy őselem, hanem akár egy kőfal, vagy faragott ajtó is. Rianna pedig ösztönösen figyelmes volt a környezetével szemben, ami a többiek számára újdonságként hatott.

„…amikor reggelente álmosan felnézel a tornyokra vagy megcirógatod a falat, az ember azt kívánja, bárcsak ő lenne a kezed alatt.”

On Sai regényeiben jellemző a nyíltság és a természetesség, és megjelenik bennük valami mély bölcsesség. Mindig találok egy-egy olyan gondolatot, ami nagymamám hangját és mondásait idézi fel bennem. Szeretem ezeket a régi igazságokat, amelyek ma is iránymutatóul szolgálnak számomra.

Az igaz ember nem szavakkal köszöni meg a jót, amit kapott, hanem tettekkel. Anyám ezt tanította, és én hittem ebben, bármit mondanak mások.

Személyes élményem még a regény születésével kapcsolatban, hogy On Sai a környékünkön, a Taródi-várban is gyűjtött hozzá anyagot, ahol egy kicsit az idegenvezetője lehettem. Jókedvűen gondolok vissza erre a kirándulásra. Büszkén mondhatom, hogy jelen voltam, amikor az illóolajok ötlete bekerült a regény kellékei közé, a gyógyteák mellé.

Néhány szó a körtékről

Készüljetek fel, mert a regény át fogja rendezni a körtékhez fűződő viszonyotokat! Úgy tűnik, hogy ez egy tipikus mellékhatása On Sai YA regényeinek. Az Apa, randizhatok egy lovaggal? c. könyv olvasása után sokáig képtelen voltam egyszerű csonthéjas termésként tekinteni a dióra. Nem véletlen, hogy a blog nevébe is bekerült, a Galaktikus Fanklub vezetőjeként próbáltam olyan nevet keresni, ami valamiképpen kapcsolódik az írásaihoz.  Most a körtével vagyok ugyanígy, valahányszor meglátom, mindig mosolygásra késztet. Ehhez a gyümölcshöz fűződik ugyanis a regény egyik legütősebb, abszolút „hűha” jelenete. A körte motívuma központi helyet kapott a László Maya által tervezett gyönyörű borítón is, a jing-jang szimbólum alkotóeleme.

Az első kötet egy nagy csattanóval zárul, tűkön ülve várom a folytatást! Remélem, hogy az is ilyen érdekfeszítő és vággyal telített lesz!

Hihetetlenül büszke és hálás vagyok azért, hogy a Galaktikus Fanklub tagjaként az elsők közt olvashattam, és a regény borítójára rákerülhettek az ajánló szavaim.

Értékelés: 5/5 csillag. Az egyik legkedvesebb olvasmányom volt 2019-ben.

Kedvenc szereplők: Rianna és Lidérc.

Lidérc szemszögéből szívesen olvasnék néhány fejezetet. A lovagos regény váltott szemszöge hiányzott egy kicsit. Nagyon kedveltem még Rast, és a háttérben meghúzódó két erős női karaktert, Kimcse nénét és Fola kulcsárasszonyt.

Szívből ajánlom mindenkinek, aki egy letehetetlen, humoros és szenvedéllyel átitatott fantasy regényre vágyik! Szívdobogtató élményben lesz része.

Köszönöm On Sainak az ajándékkönyvet és a Vágymágusok 2. exkluzív részletét!

A sorozat nyitánya kedvezménnyel megrendelhető a kiadó webáruházában.

E-könyvként is kapható.





***


Exkluzív részlet! A második kötet címe és első mondatai


On Sai: A két herceg – Vágymágusok 2.



  A Tanoncok Tornyában a hercegi szobában feküdtem, és kényelmesen bevackoltam magam a takaró alá. Az éjszaka puhasága körbeölelt, és én még mindig éreztem a hajamon a körték finom, édes illatát.

 Lidérc és a körteaszalás… A szívem lángolt, akárhányszor eszembe jutott, és félálomban is fel-felszökött a mágiám. Soha életemben nem fogom bevallani senkinek, mi történt tegnap délután…

  Azt hittem, majd egész éjjel zavartan hánykolódom az ágyban, és a takaró sarkát rágom kínomban. Ám úgy aludtam, mint a tej, és most magamtól ébredtem.

  Kellemes meleg uralkodott a szobában, a kandalló szája a torony aljában lévő hatalmas terembe nyílt, de a hátsó fele a mi helyiségünket fűtötte, és a cselédek már megrakhatták újra a tüzet, ami lelohadt az éjjel. Idebent sötét volt, de az ablaktáblák csíkjai között beszivárgott a reggeli derengés. Kintről lányok nevetése és vödörkoppanások hallatszottak, bizonyára már a kenyérsütéshez hordták a vizet. A Tanoncok Tornya még csöndes volt, a fiúk nem dübörögtek le a lépcsőn, és nem hangoskodtak odakint a közösségi helyiségben. Valószínűleg most fordultak a másik oldalukra.

  Már épp visszaszunnyadtam volna, amikor huzatot éreztem az arcomon.

  Kinyílt volna az ajtó?

  A csend valahogy megváltozott, már nem puha, szőrös bundaként ölelt körül, hanem árnyalatnyi feszültség költözött bele, mint amikor a lant húrját túlhúzom.

  Valaki figyelt.

    Ijedten visszafojtottam a levegőt, és összekuporodtam.

 Aztán észbe kaptam. Bolond vagyok? Az embert nem menti a takaró…

 Többször meg akartak ölni.

 De a mágiára, én egy gonosz szipoly vagyok! Féljen ő! Le kell csúszni az ágyról, és elsőnek támadni…

 Óvatosan kidugtam a bokámat, ám az egy másik testhez ért. Valaki állt az ágy mellett!

 Nyikkanni sem tudtam, olyan gyorsan támadt, rám feküdt, és befogta a számat. Megragadtam a fejét, és épp le akartam szívni az erejét, kivenni belőle minden csepp életet, hogy élhessek, ám megéreztem az illatát.

 Kamilla illata volt. A kezem alatt pedig puha, hosszú hajszálak…

 – Cssss… csak én vagyok – suttogta Lidérc. Elvette a kezét a számról, és lemászott rólam. – Menj arrébb!

 – Megőrültél?! – nyögtem. – Majdnem megöltelek.

 Lidérc halkan, hitetlenül felnevetett, és leheveredett mellém az ágyra:

 – De jó meleg van itt! Odafent a padláson rohadt huzatos a torony. Halkabb légy, felkelted Zahert!

 – Kimásznál az ágyamból?! – sziszegtem.

 – Nem. Beszélnünk kell a tegnapról.

 A mágiám azonnal illetlenül felszökött. Nem elég, hogy tegnap különleges és illetlen dolgot éltünk meg együtt, de Lidérc most is minősíthetetlenül közel volt. Hiába burkolóztam szorosan a takaróba, a sötétben éreztem, ahogy a combja nekem nyomódik.

 – Hé, arra nem buzog fel a mágiád, hogy valaki megtámad, de arra igen, hogy beszélgetni akarok? – ugratott vidáman. – Roan, így hamar hulla leszel!





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése